Magyar-örmény családok (1940)

Dajbukát. Román eredetű szó, jelentése „adj gabonát”. Eredetileg gabonakereskedő család megjelölésére használtatott. Jellegzetes magyar-örmény családnév, valamennyi erdélyi örmény katolikus plébánia területén találkozunk Dajbukát névvel. Eredetileg megkülönböztető név volt és Dajbukát Ágopsa, Dajbukát Zakhariás nevű egyének voltak.

Dániel. Eredetileg előnévből alakult a családnév. A család egy része nemességet nyert „szamosújvárnémeti” előnévvel, Dániel Ernő v. kereskedelmi miniszter pedig báróságot.

Dávid. Székely vidékeken előforduló örmény családnév.

Deák. A kántor megjelölésére használt szó, amiből később családnév lett.

Derder. A lelkészt, a plébánost nevezték „derder”-nek és keleten a nem egyesült örmények ma is ezzel a névvel jelölik meg a papot, ami der=úr szónak megkettőzéséből lett.

„Der” több családnév elején szerepel, Der Kirkor – Pap Gergely, Der Szimon – Pap Izsák stb. Der szócskával keleten a családnevekben gyakran találkozunk, így például Der-Haltopian, ami ott használatos, ahol valamelyik papnak leszármazójáról van szó. (A nem – egyesült örményeknél az alsó- papság házasságot köthet.) Ha a lelkész neve Haltop volt, őt Der Haltopnak, azaz Jakab tisztelendő úrnak szólították, gyermeke pedig Der Haltopian családnevet vehette fel és ez a név átment a további leszármazókra is mint vezetéknév.

Dobál. Törökül topál sántát jelent, így topál Ahmed=Sánta Ahmed. A kezdetleges név-viszonyok mellett keleten még jelenleg is így keletkeznek családnevek.

Dobos. Magyar szó, szamosújvári család.

Dobribán. Dobrak=zsák, tarisznya. A „ban” képző örményül foglalkozást je- lent (így például tur=ajtó, Trneban=portás, Bardez=kert, bardizban=kertész). Dobribán=aki a zsákokat őrzi, kezeli. Nincs összefüg- gésben a szláv „dobre=jó” szóval.

Dondon. Szongott eredeti magyarázatot ad: Der Chacsadur és Der Ohanesz családok összeházasodtak, a Csacsadur és az Ohanesz neveket kihagyva a két Derből Derder, abból pedig szlávos formában (Der-Don) Dondon lett. Megjegyzem, hogy don örményül ünnepet jelent.

Donogán, Donagán. Don=ünnep; donagan=ünnepi, ünnepélyes örményül.

Donszki, Donszky. Jelentése Don vidékéről való.

Dragomán. Tolmácsot jelent. Idegen szó, örmény alakban tharkman=tolmács.

Duha. Gyakori név; csak az erdélyi örmény plébániák területéről való származás adhat vélelmet örmény eredetre. Jelentése vitás, mert ez a név magyar, tót, román és szláv vidékeken is előfordul.

Duducz. Szamosújvári család. Előbb keresztnév volt, idővel vezetéknévvé alakult. Szongott a nevet „duducz=sokat fecsegő, bolondost” jelentő szóra vezeti vissza. Dudu szóval a nagyanyót jelölik. Duducz további kicsinyítés, így lehet „vénasszonyos”.

Dzárug. Zárug alakban is szerepel, magyarázatát lásd ott.

Dzerig. Dzer – örményül – öreg. Dzerig kis öreg. Szongott kutatásai szerint ugyanaz a család Dzerig és Zárug átírással is szerepel, -ig és -ug kicsinynő ragok.

Elekes. Alexa név magyarosított alakja.

Ember. Szongott „embej” – „ebe” török szóból származtatja, ami nagyanyót, dajkát jelent. Embej név is előfordul Erdélyben.

Eranosz. Görög eredetű szó, főnököt, vezetőt jelent. Erani örményül boldogot jelent.

Erszényes. Dobribán név magyarosított alakja.

Esztegár. Románul stegar=zászlóvivő, ebből a szóból lett Esztegár. Több régi, szamosújvári okmányon Stegar alakban is szerepel a név.

Fáraó. Az egyiptomi fáraó örmény átírásban pharavon. Szamosújvári iratokban faravonian név is előfordul. (-ian családnév képző rag) Ezzel azonos a Fáraó név.

Fehér. Eredetileg a család neve Dsermag volt, ami örményül fehéret jelent. Ezeknél a magyarra fordított neveknél a származás megítélése csak a leg- nagyobb óvatossággal történhet meg.

Fekete. Ritkábban fordul elő az örmények között. A család eredeti neve Szievmitkó volt, ami örményül fekete eszű, de egyúttal feketefejű, feketehajú jelzésre szolgál. Emellett szól az, hogy Nyegrucz és Karakas (=törökül feketehajút jelent) alakban is szerepel ez a családnév.

Flóra. Várteresz=rózsaarcú örmény családnév románra történt átfordításaval keletkezett a név. Előfordul Floria, Florian alakban is.

Fogolyan. Eredetileg Fugulyan alakban. Szongott a román fug=futó szóra vezeti vissza akként: fug-=futó, fugul a futó, hozzá a családképző rag: -ian, Fugulian, Fuguljan, majd Fogolyin. A név Fogulan, Fegulan alakban is előfordul. A család egyik része Kandra nevet vette fel, egy másik része pedig Forgácsra magyarosította a nevét.

Gajzágó. A régi örmény nevek között gyakran találkozunk Gagh, Gah jelzővel, ami örményül sántát jelent. Így pl. Gah Lukács, Gagh Márton stb. A gh torokhangot sok helyen „h”-nak ejtik ki. Szakó az örmény Szahagnak népies formája (így Margosz helyett Margó, Mardirosz helyett Mardo, Mrdo stb.) Szahag Izsákot jelent. Gagh Szakó tehát Sánta Izsák. GaghSzakó, Gáh-Szákóból lett Gajzágó. A sok módosítás ellenére ez a név örmény hangzású ma is annyiban, amennyiben Gajdzág-villámot jelent. Egyesek ez utóbbi magyarázatot fogadják el és hivatkoznak arra, hogy az egyik, Itáliába került Gajzágó neve olasz alakban mint „Fulgore” szerepel, török nyelven pedig Yildirim-nek van jelölve, ami ugyancsak villámot jelent. Szamosújvárott az örmények Gajzágót hosszú évtizedekig Gagh-Szákónak ejtették ki, ekként hívták a Gajzágókat, az ottani anyakönyvekben a név Gág Szákó, Gáj Szákó, Gaghszákó alakban is szerepel.

Gábrus. Gábriel névből lett, annak kicsinyítő alakja.

Gál, Kál, Kail. kail örményül farkast jelent, Kailból lett Kál, majd Gál, ami azonos úgy a Farkas, mint Wolf családnévvel. Átalakulhatott Gágh szóból is, ami sántát jelent. Az örmény „gh” torokhangnak a görögben „l” felel meg, így Levontes=Ghevont. Gághból ilyen átírással Gál lesz.

Gamenczi. Kamenec lengyel város, egyike volt a legnagyobb örmény letelepülési helyeknek, ahonnan idővel többen jöttek át Erdélybe. „-czi” örmény rag, megfelel a latin – iensis – nek. Kamanec-czi=Kámanecből valót jelent, ebből lett Gámenci.

Gáspár. keresztnévből alakult vezetéknév, eredetileg Gászpár volt.

Gárábed, Garabeth. Örmény keresztnév, vezetőt jelent. Keresztelő Szent Jánost értik alatta. Keleten ma is igen gyakori név. Szurp Garabed híres búcsújáróhely volt Kis Ázsiában, ahová még a mohamedán kurdok is jártak.

Gergely, Gergelyfi, Gergelyffy. Az örmény Krikor – népies alakban Kirkor – Gergely keresztnévből lett, lásd Kirkosa-t is. Kirkor=Gergely az örmények között gyakori keresztnév volt, hiszen védszentjük Világosító Szent Gergely.

Gogomán. Szamosújvári család. Eleinte mint megkülönböztető melléknév szerepelt, román eredetű szó. A család egyik része Tódorfira magyarosította nevét.

Gopcsa. A szó örmény jelentése gomb. Szongott szerint Ágopsa (l. ott) névből alakult át az „á” kihagyásával.

Gorove. Örményül „gorovi”=-erőst jelent. Egyik ága nemességet kapott.

Govrik. A család egy része Govrig-nak, sőt Kovrig-nak írja nevét, egyesek szerint a török „gevrek”-re vezethető vissza, ami tojásos tésztából készült perecet jelent. Román nyelven is Kovrig=perec, e szót a románok is a törököktől vették át. Mivel a gevrek belül szivacsszerű és könnyű a török „gevrekcsi”-nak nevezi azokat, akik sokat és feleslegesen, tartalom nélkül beszélnek. Lehetséges, hogy Govrik név Gorove-ből lett. Gorove=erős, Gorovig=a kis erős, Gorovig-ből lett idővel a mássalhangzók felcserélésével, ami gyakori jelenség, Govrig, majd Kovrig. A Govrik család egy része nemességet kapott. A név mindenesetre örmény hangzású.

Görög. A görögöt az európai Törökországban „urum”-nak, azaz rómainak nevezik, az örmények pedig „horom”-nak, horom alatt csak a törökországi görög értendő, míg a görögországi görögöt a törökök „iunan”-nak, azaz ioniaina nevezik, az örmények pedig „hujn”-nak. Horom, Honan=(iunan) magyarországi örmény családnevek voltak, ezeknek a magyaros „Görög” felel meg, idővel arra fordították le a nevet.

Gyergyai. Gyergyóból valót jelent, ritkán előforduló magyarörmény név.

Gyergyánfi, Gyertyánffy. A család neve valamikor Dserak volt, ami örményül fényt, gyertyát jelent. Szeme világa=acski dserake. Ennek fordításából lett Gyertyánfi, Gyertyánffy. Nemességet nyert.