Magyarörmény vértanú,
római katolikus püspök
Bogdánffy Szilárd 110 évvel ezelőtt, a Torontál vármegyei Feketetón (Crna Bara, ma Szerbia területén) született, magyarörmény nemesi családban, 1911. február 21-én. A temesvári Piarista Főgimnáziumban érettségizett 1929-ben, majd a nagyváradi Teológiai Akadémiára jelentkezett. A fiatal növendéket később elöljárói a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték. 1934. június 29-én szentelte pappá Fiedler István püspök az újonnan épített váradőssi Lisieux-i Szent Teréz-plébániatemplomban.
Életének következő másfél évtizedét a katolikus ifjúság oktatásának és lelki nevelésének szentelte. Kinevezik Nagyváradra hittanárnak és iskolai lelkésznek két intézményben is. 1937-ben, hogy a román előírásoknak megfeleljen és továbbra is tanárként működhessen, a balázsfalvi görögkatolikus teológián licenciátust szerzett. A tanuló ifjúság körében hamar népszerűvé vált fiatal papot 1939 novemberében a román hatóságok a Rongyos Gárda szervezésében való részvétel koholt vádjával letartóztatták, megkínozták, majd állampolgárságától megfosztva kitoloncolták Magyarországra.
Budapesten a Ranolder Intézetben hitoktató lelkész. A magyar hadsereget követve 1940 szeptemberében visszatért Nagyváradra. Márton Áron gyulafehérvári püspök 1940. szeptember 15-ével kinevezte teológiai tanárnak a nagyváradi Papnevelő Intézetbe. A szeminárium lelki vezetője és az erkölcstan tanára lett. Mindeközben 1936 és 1943 között több alkalommal is szigorlatot tett a budapesti Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán, majd 1943-ban megvédte A szinoptikus apokalipszis című doktori értekezését. A negyvenes évek első felében részt vett a váradi katolikus középiskolai oktatási rendszer újjászervezésében, szerepe volt a Premontrei Gimnázium és az Orsolya-rendi leánygimnázium újraindításában.
1944-1945 között, a nyilas hatalomátvétel után aktívan részt vett az üldözöttek bújtatásában. A második világháború vége felé a szemináriumi katedrája mellett Bogdánffy Szilárd a nagyváradi katolikus középiskolai oktatás újraindításán dolgozott. 1945-1947-ig premontrei tanár. A volt orsolyita-növendékek számára 1945-ben megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet. 1945 és 1947 között, a háborút követő tanárhiány miatt, nem csak hittant, hanem latint, franciát és matematikát is tanított.1947 tavaszától Scheffler János püspök mellett tanácsos és titkár volt Szatmárnémetiben, a papneveldék 1948. évi államosítását követően a papi utánpótlás biztosítására Felsőbányán és Színfaluban titkos szemináriumot szervezett. A püspök bizalmasaként a szatmári és váradi egyházmegyék, valamint a bukaresti apostoli nunciatúra összekötője volt.
Az egyre fokozódó keresztényüldözés közepette 1949. február 14-én a bukaresti nunciatúrán titokban püspökké szentelte Gerald Patrick Aloysius O’Hara nuncius érsek. Alig két hónappal később, 1949. április 5-én letartóztatták, és négy éven keresztül minden jogalap nélkül tartották fogva és kínozták, mert nem volt hajlandó szembefordulni Rómával. Amikor a nacionalista-kommunista rezsim a római katolikus egyházat be akarta olvasztani a nemzeti egyházba, ezáltal elszakítva azt Rómától és a pápától, Bogdánffy Szilárd bátran szembefordult ezzel a szándékkal, és megtagadta a kért együttműködést. A négy év alatt, ítélet nélkül, megjárta Románia több rettegett börtönét (Jilava, Capul Midia, Máramarossziget). Koncepciós perére csak 1953 áprilisában került sor, amelynek során tizenkét év kényszermunkára ítélték. Bár családjának és ügyvédjének sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, még perének újratárgyalása előtt, az elszenvedett kínzások és egy súlyos tüdőgyulladás következtében, amelyre nem kapott gyógyszert, a nagyenyedi börtönben 1953. október 2-án elhunyt. Holttestét egy rabtemetőbe temették, melynek helyét később beépítették. Sírhelye így ismeretlen.
2010. október 30-án boldoggá avatták a nagyváradi székesegyházban. A boldoggáavatási dekrétumot XVI. Benedek pápa küldötteként Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel. A szentmise főcelebránsa dr. Erdő Péter bíboros az Esztergom-Budapest főegyházmegye érseke volt, akinek fennhatósága alá tartoznak a magyarországi örmény katolikusok is a budapesti örmény katolikus lelkészség központtal. 42 püspök és 200 pap vett részt a boldoggá avatási szertartáson.
A rendszerváltó Románia első boldoggá avatott római katolikus mártírja, akit a római és görögkatolikus egyház újabb, hitükért és egyházukért bebörtönzött s halálra kínzott püspökei, papjai követtek a boldogok sorában. Oltárát 2018. február 21-én, Böcskei László nagyváradi megyés püspök áldotta meg a város székesegyházában.
Ünnepe október 3-a. Püspökök, papok és betegek védőszentje.
