Bor, Szellem, Podcast

Jó pár évvel ezelőtt kerültem közelebbi kapcsolatba a borokkal. Persze sokaknak van valamilyen kapcsolata az isteni nedűvel, de, hogy milyen bort és hogyan iszunk, az már más kérdés. Ez a kapcsolat azóta is inkább felfedező korszakában van, borásznak, bor értőnek semmiképpen nem mondanám magam, inkább olyan érdeklődőnek, aki megtapasztalhatta borkészítő és borértő barátoktól, hogy a bor élvezete, összekapcsolódva egy baráti kör, egy társaság együttlétével akár kiemelkedő élmény lehet. Természetesen megmaradva a normalitás és a kulturált borfogyasztás talaján.

Komoly vagy annak tűnő beszélgetések, egy jó könyv olvasása, mind maradandóbbnak bizonyultak egy pohár szép bor mellett, sőt magam a versekhez is a bor által kerültem közelebb, egy irodalmi szépségekkel tűzdelt borkostoló kapcsán.

De hogyan is kapcsolódik mindez az örményekhez és még inkább napjaink egyik legjobban fejlődő média termékéhez a podcasthoz?

A podcast a rádiózás Netflixe

Először is nézzük meg közelebbről, mi is a podcast? Olyan rövidebb-hosszabb hanganyagot értünk alatta, amely tartalmilag, formailag leginkább a rádióműsorokhoz hasonlít, azzal a kivétellel -és ez az egyik lényege-, hogy bármikor meghallgatható, újrahallgatható. Az interneten elérhető egyre növekvő számú podcast például autóvezetés közben, vagy akár kertészkedés, futás alkalmával is élvezhető, monoton, hosszas foglalatosságok jó tartalmi kiegészítője lehet.

Jómagam az autóvezetésen kívül leginkább fűnyírás közben hallgatok podcastot.

Előnye, hogy akár olyan, hosszabb műsorok is készülhetnek ebben a formátumban, melyeknek esélyük sem lenne a rádióban, hiszen egy másfél két órás életút interjú például biztosan semmilyen rádió adásmenetébe nem férne bele, pedig igen érdekes is lehet egy hosszú interjú.

Erre találták ki azonban az internetet. Minden elfér rajta és ha éppen egy ilyen hosszúságú mélyebb anyagra van igényünk, ebben a formátumban meghallgathatjuk, akár több részletben is, ha úgy adódik időnk.

Ami a podcast előnye, az a hátránya is, ha lehet hátrányként fogalmazni egyáltalán, hogy akár egyetlen témában is elmélyedhetünk többféle podcast felkutatásával, vagy egy podcast összes részének meghallgatásával. Szóval addiktív is lehet. Valahol azt olvastam, hogy a podcast a rádiózás Netflixe. Ez igaz, amennyiben a ledarálható sorozatokra gondolunk, az egyik legnagyobb internetes streaming platformon.

A magyar podcast szcéna folyamatosan és igen erőteljesen fejlődik. Nagyon sok témában, a komoly honvédelmtől kezdve az irodalmi, történelmi műsorokon át a könnyedebb baráti társalgásokig rengeteg irányban keresgélhet az ember, a két legnagyobb platform, a “Spotify” és az “Apple Podcasts” óriási mennyiségben ajánl műsorokat nekünk és csak hallgatni kell.

Szellem a palackból

Egy autózás során -amikor is a villányi borvidéken haladtunk keresztül- jutott eszembe, hogy a podcast gyűjteményemet bővíthetném a magyar borvidékeket ismertető műsorral is, hiszen egyrészt biztosan van ilyen podcast is, másrészt könyvben elolvasni és így megismerni biztosan nem lesz sosem időm az összes borvidéket. Be kellett valljam magamnak, hogy valójában egy-egy borvidékkel kapcsolatban az alapokra és érdekességekre, egyfajta keresztmetszetre volnék valójában kíváncsi, nem a teljes részletességű, tudományos feldolgozásra.

Ennek megfelelően kezdtem böngészni az internetet és ekkor botlottam bele a “Szellem a palackból” című podcastba. A műsor az MTVA megbízásából készül, mégsem jön szembe a rádiókban, hiszen kifejezetten az internetre gyártódik.

Barátságos, 30 perces epizódokat ígért a leírás, cirka ennyi idő alatt érek el lakástól az irodáig, így napi két adás is beleférhet, jó lesz ez nekem.

Egy podcast leírásából sok minden kiderülhet, érdemes-e időt áldozni a meghallgatására, vajon azt várhatom-e tőle, amire valóban kíváncsi vagyok, stb.? Fontos kérdés ez utóbbi is, hiszen ez a hátránya annak, ha egy terület ennyire dinamikusan fejlődik, hogy elképzelhetően túl sok, adott esetben akár felszínes tartalom is elöntheti a podcastok világát. Nekiláttam elolvasni a Szellem a palackból bemutatkozóját és itt idéznem kell ezt az anyagot, mert telibe talált. Pont olyan témákban, olyan szerkezetben, mélységben, olyan hosszban lett kitalálva a műsor, ahogyan magam az érdeklődésemet bor témában elképzeltem.

“A bor az istenek ajándéka, része az egyetemes emberi kultúrának és része a mindennapjainknak is. Jeles napok, emlékezetes pillanatok aligha képzelhetőek el nélküle, mert ha mi, magyarok koccintunk valamire, általában bor van a poharunkban. De tudjuk-e, hogy a bor honnan indult hódító útjára, hogyan jelenik meg a Biblia lapjain, művészeti alkotásokban, könyvekben, és hogyan kerüljön az asztalunkra? Magyarország 22 borvidéke, kitűnő borászai és remek borai bőséges muníciót adnak ahhoz, hogy hétről hétre elmerüljünk a borkultúra világában. Műsorunkban nem csupán a művészeti és történelmi vonatkozások kapnak fontos szerepet, hanem a hétköznapi borkultúra is. Megismerkedünk a szőlőfajtákkal, a borstílusokkal, a hordókkal, szót ejtünk a bor és az egészség, a bor és az étel kapcsolatáról, felfedezzük a legjobb boros programokat, kiderítjük, milyen bor kerüljön a hétköznapi és az ünnepi asztalra, és néha kirándulunk a pezsgők, a habzóborok, a borpárlatok, a vizek világába is. Meggyőződésünk, hogy a magyar bornak szüksége van igényes, értő fogyasztókra, a fogyasztóknak pedig támpontokra, hogy tudatos, kulturált, borértő emberekké váljanak. Hitünk szerint ebben segít majd mindenkinek a Szellem a palackból című műsor.”

Mivel a sorozat első részei a magyar borvidékeket vették sorra, hát belevágtam. Neszmély, Tokaj, Somló, Mátra, mind-mind értelmet és tartalmat kaptak, ahogy haladtam előre epizódról epizódra. Közben kitekintettünk a gyöngyözők, a habzók világába, a pezsgőkészítésbe és nagy tisztelettel adózva kellett megismernem a szőlészek, borászok munkájának aprólékos, szerteágazó feladatait is, hiszen a sorozatban ez is megismerhetővé és még fogyasztható mélységűvé vált. Talajok, savasság, és elfelejtett szőlőfajták, sok mindennel megismerkedhet a hallgató, ha rákapcsolódik a műsorra.

Erdélyi borok

Aztán a 39. részben Erdély következett. Nagyapám regényeit vagy önéletírását olvasva sokszor ízlelgettem magamban a “Küküllőmenti” és egyéb kifejezéseket, pl.:  “és egy szép Küküllőmentivel búcsúztattuk az estét” írta valahol, de sajnos eddig nem volt szerencsém a “szép” erdélyi borokhoz. A Szellem a palackból a korábban olvasott érzést, a táj és a bor kapcsolatát varázsolta elém, a helyi borászokkal együtt, határozott indulásra, borral, pincészettel való ismerkedésre sarkallva. Ha már erdélyi gyökerűek vagyunk, ez is egy érdekes pontja az óhazával való kapcsolódásnak.

Az örmény származású Dávid Mihály (balra) családja vendégségben a szintén örmény gyökerű Novák Sándornál, a múlt század első felében.

A szellem, a palack és az örmények

A 43. rész “A nemes borpárlatok világa” című rész gyanús volt, már meghallgatás előtt. Ha borpárlatok, akkor bizonyára konyak és brandy. Nagy kedvenceim. De biztosan kimaradnak az örmények, hiszen talán ebben a szintén franciák által uralt párlat világban nem maradhat rájuk idő, marginálisak lehetnek. A legnagyobb meglepetésemre a 20. percben, közvetlenül a francia párlatok vonala után Dr. Csizmadia András, a műsor készítője belevágott az Ararátba, bármekkora képzavar is legyen ez. A nekünk olyan kedves Ararat Brandy került terítékre, kiemelve értékeit, megismertetve, hogy a helyi forrásvízzel és nem desztillált vízzel készülő ital ettől is különleges aromatikájú. Elhangzott hogyan lett a rendszerváltással az ötéves tervek szovjet világából a legmagasabb minőségű italok egyike az Ararat és még sok minden más is. Örményországból származik a szőlő és a bor is, hiszen innen ered a Vitis Vinifera, a bortermő szőlő. Köszönet hát Noé apánknak, aki az Ararát oldalában kötött ki a vízözön elmúltával és a legfontosabbal kezdett, szőlőt ültetett.

Mikor Noé apánk Isten parancsára futott a bárkába,
Minden növényfajból és állatból egyet vitt,
Hogy ne nélkülözzünk a vész után semmit.
Ám a legbölcsebben mégiscsak azt tette,
Hogy a szőlőtőkét el nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük,
Amelyből erőnket, kedvünket szerezzük.
Neked köszönhetjük, oh Mindenség Atyja,
Hogy jó vacsoránkat a bor búcsúztatja.
Együnk hát rogyásig, igyunk is hozzája,
Noé emlékét az Isten is megáldja.
A magyar nemzetet az Isten is éltesse,
Öreget s ifjat állandón szeresse!
Ezer esztendeje, ahogy óvta, védte,
Óvja, védelmezze újabb ezer évre!

(pohárköszöntő)

A tartalom és a forma akkor mutatnak igazán komolyságot, ha szót ejtünk a műsor készítőjéről is. Dr. Csizmadia András főiskolai docens a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán, tanár, szakújságíró, borszakértő, a Magyar Bor Akadémia tagja, a BorSchola alapítója és vezetője. Szakkönyvei, cikkei és egész munkássága a bor és az értő borfogyasztás köré fonódik, nemcsak a tudományosságban, hanem az egyre inkább új formákat igénylő tudás átadás, ismeretterjesztés területén is. A műsor tudományos igényességű, a szőlő és bor világának leghozzáértőbb szereplőit szólaltatja meg, mégsem akar elmerülni a túlzott tudományosságba, a követhetetlen részletekbe. Az egyes epizódok végén a világ borászati híreit is elénk hozza, ezzel is mindig aktuális maradva, felhívva a figyelmet egy-egy különleges eseményre, díjra, pincészetre.

Dr. Csizmadia András, a Szellem a palackból podcast készítője (Fotó: www.bor-schola.hu)

A műsor szerkezete, egyensúlya mindig érdeklődően- és értő módon fogyasztható szintű, ha egy részt meghallgattunk, akkor pedig kedvünk támad egy másikhoz is. Éppen olyan lett a műsor, mint a jó bor és annak értő élvezete.

Erdélyi örmény gyökerűként is, de főleg magyarként mindnyájunknak hallgatásra, követésre ajánlom a “Szellem a Palackból” podcastot, és szép borokat, jó társaságot kívánok hozzá. Ahogyan a műsor készítője szokta mondani: “Szabadítsuk ki együtt a szellemet a palackból”

A műsor elérhető IDE kattintva, a Médiaklikk oldalán, vagy ITT a Spotify-on.