XX. századi vértanú püspökeink

Az erdélyi Apor Vilmostól a magyar-örmény Bogdánffy Szilárdon át Mindszenty József hercegprímásig, átfogó, vetített képes előadást tartottak 2022. június 9-én, csütörtökön a Zuglói Nemzetiségek Házában. A Zuglói Örmény Önkormányzat, a XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Rákos Mezeje helyi szervezete rendezésében.

Az előadást Horváth Zoltán György Podmaniczky-díjas mesteroktató (BME) és kiadóvezető (Romanika Kiadó) tartotta, az erdélyi örmény származású Papp Faber Erika (USA) műve alapján. Közreműködött Fogolyán Kristóf fuvolaművész.

• 

• 

Horváth Zoltán György Podmaniczky-díjas mesteroktató (BME) vetítettképes előadásában bemutatta az erdélyi örmény származású Papp Faber Erika (USA) RAGYOGÓ CSILLAGOK című könyvét.

Jelen írásban nem kívánjuk teljes egészében bemutatni a könyvet, a vértanúkat, csak néhány részlettel kívánjuk felkelteni az érdeklődést. A könyv a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg.

A könyv első borítóján: Vértanúpüspökök, jobbról: Mindszenty József, majd Apor Vilmos, valamint az erdélyi püspökök mozaikja és latin felirata, Krakkó, Irgalmasság Bazilika, Magyar Kápolna.

A könyv hátoldalán a következő ajánló szöveg olvasható:

A Magyar Katolikus Egyház nyolc mártírral gazdagodott a kommunizmussal a XX. században: Boldog Apor Vilmos, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, Boldog Scheffler János, Orosz Péter, Bogdánffy Szilárd, Boldog Gojdics Péter Pál, Hopkói Bazil. Most a Boldogok sorában vagyunk megtisztelve. Van még három úgynevezett „fehér mártírjuk”, akik bár nem ontották a vérüket, de igazi vértanúsággal járó összeesküvésnek voltak kitéve: Mindszenty József bíboros, Márton Áron, Chira Sándor.

A teljesség igénye nélkül néhány részlet a könyvből:

Boldog Apor Vilmos 1892-1945

Három golyó érte Apor püspököt: egyik a reverendája mandzsettáját és ingét; másik a homlokát sértette; a harmadik viszont – ami halálosnak bizonyult – a gyomrába hatolt. Erre a katonák el engedték a lányokat és elmenekültek. Nagypéntek volt.

Egy hevenyészett hordágyon vitték a püspököt a közeli kórházba.  Petróleumlámpa fényénél végeztek szükségműtétet az orvosok, minden fájdalomcsillapító nélkül, amit a püspök panasz nélkül tűrt. Csak a gyilkosaiért imádkozott. Másnap az első kérdése egy látogatóhoz az volt, hogy mi lett a lányokkal. Megnyugtatták, hogy semmi baj nem érte őket. Azt válaszolta: “Köszönöm a jó Istennek, hogy elfogadta az áldozatomat!”

Húsvét vasárnap felvette az utolsó kenetet, és másnap korán reggel (április 2-án) meghalt, felajánlván szenvedését Magyarországért és gyilkosaiért.

Boldog Scheffler János 1887-1952

A román kommunista hatalom Scheffler püspököt szemelte ki arra, hogy vezesse az új. a pápától független erdélyi egyházat. Erre persze nem volt hajlandó, ezért 1950 májusában házi őrizetbe vették. 1952 márciusában letartóztatták, és Bukarestben tartották fogva három hónapig, majd a hírhedt jilavai földalatti börtönbe szállították. Koncepciós pert terveztek, hazaárulással és a Vatikánnak való kémkedés vádjával, továbbá azzal, hogy kapcsolatban volt Mindszenty bíborossal. Azonnali felmentést ígértek neki, ha eljátssza a neki szánt szerepet. Ö nem volt erre hajlandó, és tudatosan vállalta a vértanúságot. 1952. december 6-án, a jilavai börtönben belehalt a kínzásokba és az embertelen körülményeke. Koporsó nélkül, jeltelen sírba temették.

Boldog Gojdics Péter Pál 1888-1960

1950-ben a kommunista Csehszlovák Népköztársaság betiltotta a görög katolikus egyházat. Egy törvénytelenül összehívott gyűlés kikiáltotta az egyházmegye elszakadását Rómától, és csatlakozását a moszkvai ortodox patriárkához. De Gojdics püspök nem volt hajlandó átadni a székesegyház kulcsait, ezért letartóztatták. Mindenféle eszközzel próbálták rávenni. hogy csatlakozzon az ortodox egyházhoz. Se kínzás. se az ígéret, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának való kinevezést, nem tántorította meg. 1951-ben kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönre ítélték. Bár megkínozták fizikailag és lelkileg, sosem panaszkodott.

Boldog Bogdánffy Szilárd 1911-1953

A második bécsi döntés után, amely Erdély északi részét visszacsatolta Magyarországhoz, õ is visszatért, és 1940-ben Márton Áron püspök kinevezte teológiai tanárnak a nagyváradi papnevelő intézetbe, lelki vezetőnek és az erkölcstan oktatójának. 1943-ban doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen. Miután a nyilasok átvették a hatalmat, Bogdánffy Szilárd is segített az üldözöttek mentésében.
1945-ben megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet a volt orsolyita növendékeknek. A háború után latint, franciát és matematikát is tanított.

Scheffler János püspök 1947-ben meghívta titkárának. A következő évben államosították az egyházi középiskolákat, és bezáratták a papnevelő intézetet, mire Bogdánffy atya két titkos szemináriumot szervezett.

Bukarestben a pápai nuncius, Patrick O’Hara érsek Bogdánffy Szilárdot titokban püspökké szentelte 1949. február 14-én. Nem egész két hónapra rá letartóztatták az új püspököt. mert nem volt hajlandó együttműködni a kommunista célkitűzéssel. ami szerint a katolikus egyházat be akarták olvasztani az ortodox egyházba.

Minden ítélet nélkül négy rettegett román börtönt járt meg, beleértve a jílavait is. Csak 1953-ban hozták elő a koncepciós rerét, ami után 12 évi kényszermunkára ítélték Az ítéletet sikerült megsemmisittetni, de az újratárgyalást már nem élte meg, mert belehalt a kínzásokba és egy súlyos tüdőgyulladásba.

Tiszteletre méltó Mindszenty József bíboros 1892-1975

1948. december 26-án az ÁVH letartóztatta, és az Andrássy út 60-ba szállította, ahol az 1949 februári kirakatpere során életfogytiglani fegyházra ítélték, amit különböző börtönökben töltött.

1956. október 30-án szabadították ki forradalmárok a felsőpetényi fogságából. November 3-án a rádióban szólította meg a magyar népet, de másnap a visszatérő orosz csapatok elől az amerikai követségre menekült. ahol 15 évet töltött, mint “vendég”.
Ott dolgozott az emlékiratain. amelyeket 1973-ban a pápának küldött el, 1974-ben pedig rövidítve meg- jelentek 5 nyelven (idővel magyaron kívül 17 más nyelven is). 2015-ben kiadták Budapesten a teljes szöveget, a Bíboros jegyzeteivel együtt.

Tiszteletre méltó Chira Sándor 1897-1983

1956-ban amnesztiával szabadul, és visszatér szülőfalujába, ahol – mint titkos püspök – 4 papot szentel. 1957-ben újra letartóztatják. 5 évre ítélik, kiutasítják Kárpátaljáról. Kazahsztánba, Karagandába száműzik. Titkos lelkipásztora lesz az oda ugyancsak száműzött volgai németeknek. lengyeleknek, letteknek. litvánoknak. ukránoknak. 1977-ben bejegyzik a karagandai római katolikus plébániát, ahol Chira atya segédlelkész lesz.

Rövid “rokon látogatásai” alkalmával titokban, pápai engedéllyel, 50 papot és 3 püspököt szentel a munkácsi görög katolikus egyházmegyének. Karagandában halt meg, 1983. május 26-án. 1989-ben rehabilitálták. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei részét 1997 decemberében kezdték meg.