Ki volt Gabriel Bagradjan?
Könyvet olvasva -különösen, ha nagyívű történelmi regényről van szó-, sokszor könnyedén azonosulunk a történet főhősével. Kiváltképp így van ez egy, a szabadságukért, az életükért küzdő csoport, egy maroknyi ember élére álló főhőssel, aki ráadásul a regényben életét adja azért, ami valóban fontos az életben. De vajon ki volt a mintaképe Bagradjan alakjának? Teljesen kitalált vagy létező személyről van-e szó? Krajcsir Piroska 2015-ben, a Rubicon folyóiratban valamint a nemzetiségek.hu oldalon megjelent írásában kerestük és találtuk a választ a kérdésre.
Akik olvasták Werfel művét, nem egykönnyen felejtik el a regény főhősét. Bagradjan az européer örmény értelmiségi tipikus képviselője. A sors akaratából lett népe vezére, megmentője, s miután vállalta és betöltötte küldetését, halála a regényben törvényszerű. Hogyan is élhetne tovább a regénybeli Bagradjan darabokra hullott magánéletével, bomlott elméjű francia feleségével, szétporló népe mellett fia sírjától távol a száműzetésben? A regényhősnek ott kellett végeznie a Damladzsikon, török golyóktól átütött testtel, fia keresztjével a mellén.
Bár Werfel több személy jellemvonásaiból alkotta meg a maga Gábrieljét, a hős prototípusában Movszesz Der Kalousdianra ismerhettek a kortársak. Der Kalousdian az ottomán török sereg tisztje, képzett értelmiségi volt, kiemelkedő vezetője a Musza Daghi örmény közösségnek. Vezető szerepet játszott a hat falu hegyre vonulásában, az ottani élet megszervezésében és a védelmi harcokban. Gábriel Bagradjantól eltérően nem halt meg 1915. szeptember 15-én. Részt vett a szövetségesek oldalán a világháborúban, a francia hadseregben szárnysegédi rangja volt. 1918 után a Musza Dagh-iakkal együtt visszatelepült szülőhelyére. Itt továbbra is a közösség elismert vezetője volt. Arcát számtalan dokumentumfotó őrzi. 1927-36 között a szír parlament képviselői teendőit látta el. 1939-ben ismét kényszerű emigrációba vezette a Mózes-hegy lakóit, ezúttal Libanonba. Köztiszteletben álló személyiségként 1943-tól a libanoni parlament képviselője volt. 1986-ban, 99 éves korában hunyt el, síremléke a Bekaa-völgyi Anjar városban áll.
