Zenei ajánló

Jordi Savall: Esprit d’Arménie

“Sokszor fájdalmasan panaszos ősi és középkori dallamok ezek, mégis megrendítően gyönyörűek, különösen eredeti hangszereken előadva.” Így írt a címben szereplő albumról az egyik meghatározó régizenei oldal, még 2015-ben. Az album 2013-ban jelent meg, de a tradicionális, népzenei motívumokat feldolgozó lemez mit sem vesztett jelentőségéből. Tisztelgés ez Örményország és azon örmény muzsikusok előtt, akik Jordi Savallal együtt dolgoztak az évek során. Az ősi örmény hangszer a duduk semmivel sem összekeverhető hangja önmagában is szemlélődésre, meditációra hív meg bennünket. Tehetjük ezt hát a régizene egyik szakértőjének vezetésével, ezen ősi dallamokat hallgatva.

Jordi Savall

Jordi Savall 1941. augusztus 1-jén született spanyol (katalán) karmester, zeneszerző, régizene-szakértő és gambajátékos. A nyugati régizenével foglalkozók közül az 1970-es évektől kezdve kiemelkedő a tevékenysége. Nagyban hozzájárult a gamba hangszercsaládba tartozó hangszereken (ezen belül is főként a viola da gambán) való játék újjáélesztéséhez. Repertoárjában nagy hangsúlyt kap a középkori, a reneszánsz és a barokk zene, de foglalkozik a klasszikus és a romantikus kor zenéjével is.

A zenével már hatéves korától kezdve szoros kapcsolatban állt, 1947 és 1955 között szülővárosában, Igualadában tagja volt az iskolai kórusnak. Később a Barcelonai Zenei Konzervatórium diákja volt, ahol 1965-ben végzett a régizene szakirányon. Ekkoriban zenélt az Enric Gispert vezette Ars Musicae de Barcelona nevű, középkori zenét játszó katalán zenei együttesben. A baseli Schola Cantorum Basiliensis zenei intézetben August Wenzinger tanítványa volt, majd ugyanitt maga is tanított viola da gamba játékot.

1974-ben alapította a Hespèrion XX együttest, mely 2000 óta Hespèrion XXI néven működik tovább. Társalapítók voltak Montserrat Figueras (később, 2011-ben elhunyt felesége), Lorenzo Alpert és Hopkinson Smith. A zenekar tevékenysége során nem csak a korhű zenélésre, de a befogadható, megnyerő előadásmódra is komoly hangsúlyt fektettek.

Savall az elmúlt években több ízben is családtagjaival lépett fel. Családi zenekarában egykori felesége mellett gyermekei, Arianna és Ferran is zenéltek. Arianna Savall énekes és hárfajátékos, mint egykor édesanyja. Ferran Savall énekes és lantzenész, aki gyakori fellépője barcelonai dzsesszkluboknak is. Kétszer is koncertezett már Magyarországon. 2009-ben feleségével együtt a Hespèrion XXI együttesével és 2013-ban az általa alapított La Capella Reial de Catalunya énekegyüttessel. Mindkét alkalommal a Művészetek Palotájában lépett fel. 2008-ban Savall és felesége az UNESCO-tól megkapta a „Művészek a békéért” címet. MIDEM, valamint Gramy-Díjjal, a Francia Köztársaság becsületrendjével és a Baseli egyetem díszdoktori címével is büszkélkedhet.

Az Esprit d’Arménie című albumukat hallgatva, melynek címét talán Örményország Szellemeként, Az Örmény Lélekként fordíthatunk, mintha gyönyörű ősi tájakat néznénk, a magas hegyektől, a síkságokig, tavakig, miközben a nagyszerű örmény viseletbe öltözött emberek lassított felvételeként járnak a nagyszerű örmény tájakon. Kikapcsolódáshoz, pihenéshez, vagy csak elmélázva az ablak előtt ülve ajánljuk mindenkinek.

Az album a Youtube-on is elérhető.