Erdély Tájegység a Skanzenben

A Magyarörmény Családtörténeti Egyesület honlapja nyomán

Az örmények I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől 1672-ben kaptak letelepedési engedélyt, így a májusban megnyíló Skanzen kiállítás külön apropója, hogy ebben az évben emlékezünk meg az erdélyi hazára találás 350. évfordulójáról. Az emlékévben szép és komoly nyoma marad az örménység közösség és kultúra formáló erejének, egy kiemelkedő örmény család életének megismerésén keresztül.

Az Erdély Tájegység épületeinek részlete (Fotó: MTI, turizmus.com)

Közel húszéves előkészítés és több, mint négy éves kivitelezési munka eredményeként nyílik meg májusban a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az Erdély Tájegység első része. Az épületegyüttes hat kisvárosi épület, öt falusi porta, egy unitárius templom, iskola és kultúrház egysége.

A megnyitót bejelentő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a projekttel több évtizedes várakozás és igény teljesül. A projekt nemcsak az élményszerzést, oktatást szolgálja, hanem fontos értékmentő munka is folyt a munka kapcsán, hiszen a világ modernizációjával az eredeti, archaikus épületek gyorsuló ütemben tűnnek el.

A teljes projekten 27 történész és néprajzos dolgozik, a 2025-re tervezett befejezésű program még közel száz épület létrehozását jelenti. A kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök asszony nyitja meg.

A magyarországi erdélyi gyökerű örménység számára a kiállítás most megnyíló első fele különösen fontos, mivel a megépült épületek egyikében a kézdivásárhelyi örmény kereskedő és kereskedelmi tanácsos, Dávid Antal üzlete, valamint az üzlet feletti polgári lakásban a múlt század eleji örmény család, egyben az erdélyi örmény közösség életét bemutató kiállítás nyílik meg. A kiállítás létrejöttéhez Dávid Antal leszármazottai örömmel nyújtottak segítséget, mind tárgyi, mind fényképes és családtörténeti formában.

Dávid Antal örmény kereskedő, kereskedelmi tanácsos, Kézdivásárhely (1849-1930)

Nyitókép: Az Erdély Tájegység épületeinek részlete (Fotó: MTI, turizmus.com)

Szerző