XX. századi vértanú püspökeink
Az erdélyi Apor Vilmostól a magyar-örmény Bogdánffy Szilárdon át Mindszenty József hercegprímásig, átfogó, vetített képes előadást tartottak 2022. június 9-én, csütörtökön a Zuglói Nemzetiségek Házában. A Zuglói Örmény Önkormányzat, a XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Rákos Mezeje helyi szervezete rendezésében.
Az előadást Horváth Zoltán György Podmaniczky-díjas mesteroktató (BME) és kiadóvezető (Romanika Kiadó) tartotta, az erdélyi örmény származású Papp Faber Erika (USA) műve alapján. Közreműködött Fogolyán Kristóf fuvolaművész.
Horváth Zoltán Fogolyán Kristóf fuvolaművész
Horváth Zoltán György Podmaniczky-díjas mesteroktató (BME) vetítettképes előadásában bemutatta az erdélyi örmény származású Papp Faber Erika (USA) RAGYOGÓ CSILLAGOK című könyvét.

Jelen írásban nem kívánjuk teljes egészében bemutatni a könyvet, a vértanúkat, csak néhány részlettel kívánjuk felkelteni az érdeklődést. A könyv a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg.

A könyv első borítóján: Vértanúpüspökök, jobbról: Mindszenty József, majd Apor Vilmos, valamint az erdélyi püspökök mozaikja és latin felirata, Krakkó, Irgalmasság Bazilika, Magyar Kápolna.
A könyv hátoldalán a következő ajánló szöveg olvasható:
A Magyar Katolikus Egyház nyolc mártírral gazdagodott a kommunizmussal a XX. században: Boldog Apor Vilmos, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, Boldog Scheffler János, Orosz Péter, Bogdánffy Szilárd, Boldog Gojdics Péter Pál, Hopkói Bazil. Most a Boldogok sorában vagyunk megtisztelve. Van még három úgynevezett „fehér mártírjuk”, akik bár nem ontották a vérüket, de igazi vértanúsággal járó összeesküvésnek voltak kitéve: Mindszenty József bíboros, Márton Áron, Chira Sándor.
A teljesség igénye nélkül néhány részlet a könyvből:
Boldog Apor Vilmos 1892-1945
Három golyó érte Apor püspököt: egyik a reverendája mandzsettáját és ingét; másik a homlokát sértette; a harmadik viszont – ami halálosnak bizonyult – a gyomrába hatolt. Erre a katonák el engedték a lányokat és elmenekültek. Nagypéntek volt.
Egy hevenyészett hordágyon vitték a püspököt a közeli kórházba. Petróleumlámpa fényénél végeztek szükségműtétet az orvosok, minden fájdalomcsillapító nélkül, amit a püspök panasz nélkül tűrt. Csak a gyilkosaiért imádkozott. Másnap az első kérdése egy látogatóhoz az volt, hogy mi lett a lányokkal. Megnyugtatták, hogy semmi baj nem érte őket. Azt válaszolta: “Köszönöm a jó Istennek, hogy elfogadta az áldozatomat!”
Húsvét vasárnap felvette az utolsó kenetet, és másnap korán reggel (április 2-án) meghalt, felajánlván szenvedését Magyarországért és gyilkosaiért.

Boldog Scheffler János 1887-1952
A román kommunista hatalom Scheffler püspököt szemelte ki arra, hogy vezesse az új. a pápától független erdélyi egyházat. Erre persze nem volt hajlandó, ezért 1950 májusában házi őrizetbe vették. 1952 márciusában letartóztatták, és Bukarestben tartották fogva három hónapig, majd a hírhedt jilavai földalatti börtönbe szállították. Koncepciós pert terveztek, hazaárulással és a Vatikánnak való kémkedés vádjával, továbbá azzal, hogy kapcsolatban volt Mindszenty bíborossal. Azonnali felmentést ígértek neki, ha eljátssza a neki szánt szerepet. Ö nem volt erre hajlandó, és tudatosan vállalta a vértanúságot. 1952. december 6-án, a jilavai börtönben belehalt a kínzásokba és az embertelen körülményeke. Koporsó nélkül, jeltelen sírba temették.

Boldog Gojdics Péter Pál 1888-1960
1950-ben a kommunista Csehszlovák Népköztársaság betiltotta a görög katolikus egyházat. Egy törvénytelenül összehívott gyűlés kikiáltotta az egyházmegye elszakadását Rómától, és csatlakozását a moszkvai ortodox patriárkához. De Gojdics püspök nem volt hajlandó átadni a székesegyház kulcsait, ezért letartóztatták. Mindenféle eszközzel próbálták rávenni. hogy csatlakozzon az ortodox egyházhoz. Se kínzás. se az ígéret, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának való kinevezést, nem tántorította meg. 1951-ben kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönre ítélték. Bár megkínozták fizikailag és lelkileg, sosem panaszkodott.

Boldog Bogdánffy Szilárd 1911-1953
A második bécsi döntés után, amely Erdély északi részét visszacsatolta Magyarországhoz, õ is visszatért, és 1940-ben Márton Áron püspök kinevezte teológiai tanárnak a nagyváradi papnevelő intézetbe, lelki vezetőnek és az erkölcstan oktatójának. 1943-ban doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen. Miután a nyilasok átvették a hatalmat, Bogdánffy Szilárd is segített az üldözöttek mentésében.
1945-ben megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet a volt orsolyita növendékeknek. A háború után latint, franciát és matematikát is tanított.
Scheffler János püspök 1947-ben meghívta titkárának. A következő évben államosították az egyházi középiskolákat, és bezáratták a papnevelő intézetet, mire Bogdánffy atya két titkos szemináriumot szervezett.
Bukarestben a pápai nuncius, Patrick O’Hara érsek Bogdánffy Szilárdot titokban püspökké szentelte 1949. február 14-én. Nem egész két hónapra rá letartóztatták az új püspököt. mert nem volt hajlandó együttműködni a kommunista célkitűzéssel. ami szerint a katolikus egyházat be akarták olvasztani az ortodox egyházba.
Minden ítélet nélkül négy rettegett román börtönt járt meg, beleértve a jílavait is. Csak 1953-ban hozták elő a koncepciós rerét, ami után 12 évi kényszermunkára ítélték Az ítéletet sikerült megsemmisittetni, de az újratárgyalást már nem élte meg, mert belehalt a kínzásokba és egy súlyos tüdőgyulladásba.

Tiszteletre méltó Mindszenty József bíboros 1892-1975
1948. december 26-án az ÁVH letartóztatta, és az Andrássy út 60-ba szállította, ahol az 1949 februári kirakatpere során életfogytiglani fegyházra ítélték, amit különböző börtönökben töltött.
1956. október 30-án szabadították ki forradalmárok a felsőpetényi fogságából. November 3-án a rádióban szólította meg a magyar népet, de másnap a visszatérő orosz csapatok elől az amerikai követségre menekült. ahol 15 évet töltött, mint “vendég”.
Ott dolgozott az emlékiratain. amelyeket 1973-ban a pápának küldött el, 1974-ben pedig rövidítve meg- jelentek 5 nyelven (idővel magyaron kívül 17 más nyelven is). 2015-ben kiadták Budapesten a teljes szöveget, a Bíboros jegyzeteivel együtt.

Tiszteletre méltó Chira Sándor 1897-1983
1956-ban amnesztiával szabadul, és visszatér szülőfalujába, ahol – mint titkos püspök – 4 papot szentel. 1957-ben újra letartóztatják. 5 évre ítélik, kiutasítják Kárpátaljáról. Kazahsztánba, Karagandába száműzik. Titkos lelkipásztora lesz az oda ugyancsak száműzött volgai németeknek. lengyeleknek, letteknek. litvánoknak. ukránoknak. 1977-ben bejegyzik a karagandai római katolikus plébániát, ahol Chira atya segédlelkész lesz.
Rövid “rokon látogatásai” alkalmával titokban, pápai engedéllyel, 50 papot és 3 püspököt szentel a munkácsi görög katolikus egyházmegyének. Karagandában halt meg, 1983. május 26-án. 1989-ben rehabilitálták. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei részét 1997 decemberében kezdték meg.
