Dr. Kabdebó Lóránt – Dobos Marianne
2022. július 21.- Fővárosi Örmény Klub
Július, kánikula. És Kabdebó –Capdebo családi találkozó. Élők – Holtak és Élők örömünnepe. Prof. Dr. Kabdebó Lóránt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karának alapító dékánja velünk volt. Mert Őt idézte Dobos Marianne, Róla emlékeztünk, kinek szelleme oly lenyűgöző volt, – most is az könyveiben -, hogy napestig hallgattuk volna Őt ritka, értékes találkozásaink alkalmával.
A 25 éves Fővárosi Örmény Klubban dr. Issekutz Sarolta elnök-asszony köszöntötte az újra szép számmal megjelent hallgatóságot.
Zárugné Tancsin Katalin a Zuglói Örmény Önkormányzat elnök-asszonyának nyomatékos ismételt felkérésére sikerült megnyernünk Dobos Marianne írót, a mi Kabdebó Lórántunk hitvesét az emlékesthez, hogy megidézhessük a professzor alakját, melyhez jó segítségnek bizonyultak a tehetséges kis rokon, Mikita Dorka Júlia méltón előadott irodalmi szemelvényei .
Elsőként megágyazva az ünnepi hangulatot, Zárug Kati gyönyörű virágcsokorral köszöntötte az idén nyolcvan éves Mariannét. Így kerek a világ. Egy dolgozószoba, két számítógép, két alkotó gyémánt-ember. Ötvennyolc év házasság.
Mi mindenről esett szó? Szamosújvárról, Gyöngyösről, Miskolcról, Erdélyről, a budapesti Dózsa György úti műhelyről. A névsor: Barcsay Jenő, Szentkuthy Miklós, Kabdebó rokonok, főispánok, mérnökök, és az örök társ, „élettárs”: Szabó Lőrinc, akiről Lóránt a legtöbbet írt, közölt, kutatott, sajtó alá rendezett, szöveggondozott. Hisszük, hogy feltáratlan terület nem maradt Gáborjáni Szabó Lőrinccel kapcsolatban. A bölcsész –nyelvészt tudása a legnagyobbakhoz kapcsolta: Szentkuthy Miklóshoz, Határ Győzőhöz, Orbán Ottóhoz , – miközben a XX. századi magyar irodalom minden alkotóját alaposan ismerte -, Babits Mihály, Kosztolányi, Tóth Árpád, Ady Endre, Móricz, József Attila; tisztelője Illyés Gyulának és barátja Lászlóffy Aladárnak.
Letaglózó tudományos igényességgel közelíti Szabó Lőrinc költészetét melyből ízelítőt hallhattunk: Harc az Ünnepért, Sivatagban, Semmiért egészen.
Jó volt a Semmiért egészen női változatát hallgatni Mikita Dorka Júlia színművész-hallgató előadásában, aki igaznak láttatta a vers kegyetlen szépségét. Széphangú, precíz artikulációjában is gyönyörködtünk. Felolvasásait a közönség hosszas tapssal jutalmazta.
Nehéz eldönteni, hogy kiről szólt ez a Klubdélután. Akit Illyés Gyula 1945 május nyolcadikán a XX század legnagyobb költőjének nevez? Szabó Lőrincről, aki költővé válását Babits Mihálynak (–aki Ady után a legnagyobb!!) köszönheti? Az ő költői nagyságának megismertetését tűzte ki célul Kabdebó Lóránt fiatal magyartanár, akiből irodalomtörténész, tanszékalapító, tudós lesz. Kabdebó bonyolult nyelvészeti-szerkezeti elemzéseivel tárja fel és bizonyítja Szabó Lőrinc zsenialitását. „ Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy Szabó Lőrinc és Németh László agyüzemeiről lemondhatnánk…” írja Vas István költő. Mert az 1928-ban megírt Vezér című vers okán Szabó Lőrinc ellenségei 1945 márciusában a szovjet csapatok térhódítása nyomán támadásba lendülnek, és Hitlerhez írt óda hamis vádjával letartóztatják. Védekeznie kell annak, aki emberségből zsidókat mentett, és nem csak barátait! És Szabó Lőrincért összefognak pályatársai, Erdei Ferenc belügyminiszter hatására nem folytatnak ellene eljárást a koholt vádak miatt.
Ez utóbbi történésről Dobos Marianne A szőttes túloldalán című fantasztikus oknyomozó riportkönyvéből értesülhettünk. Számomra itt vált evidenciává: két szuverén alkotó szimbiózisban, összefonódva de mégis külön, nagyszerű hiánypótló könyvet jelentetett meg.
Lóránt és Marianne csalhatatlan érzékkel választják ki a legértékesebb EMBEREKet.
Kabdebó Lóránt a Petőfi Irodalmi Múzeum hangarchívumának vezetője, hetente két alkalommal faggatja Szentkuthy Miklós írót életéről, alkotásairól. A Londonban élő Határ Győzővel három kötetes életinterjút készít. Orbán Ottó költő is vall életéről. mely Színpompás ostrom címmel jelenik meg. Ne telik el egy esztendő sem új tudományos munka megjelentetése nélkül. Színvonalas, gazdag termésű évek. S mi magyar-örmények első kézből, szemtanútól kapjuk a színes történeteket, sorsfordító események leírását.
Nagyfokú figyelem és empátia kell ahhoz, hogy egy semmitmondó félmondat közel kétszáz oldalas oknyomozást indítson el. Dobos Marianne is felfigyel Szabó Lőrinc 1945-ös védőbeszédében elhangzott hét szóra: „s talán még most sem tárhatok fel mindent.” És Marianne leírja, mit tett? Mi az a minden, amit 1945-ben nem lehet még feltárni?
Letaglózva forgatom a frissen kapott dedikált könyveket. Nem lehet letenni az izgalmas, szórakoztató interjúkat, a diktatúrákból menekülők, bujkálók, hontalanok, arisztokraták, munkások és értelmiségiek történeteit. Benne van Magyarország és Kelet- Európa történelme. Kendőzetlen, őszinte, okos könyvek: a legjobbak, „örök barátaink”.
A szellemes előadónk, Marianne mesélt a Kabdebó anyukáról, aki Rákosi pajtásnak is levelet írt a fiával történt igazságtalanság miatt – és orvosolták a bajt. Aztán Aczél elvtárs is kapott levelet a mamától, amit „nem tett ki az ablakba”.
Várady Mária kérdésére Marianne elbeszélte sorsszerű megismerkedésük történetét, hol is lehet máshol, mint egy koncerten, amikor a közös barátnőhöz szólva elhangzott: „De szép barátnőd van!” –mondta Lóránt Mariannéra célozva. És koncerten egymás mellett ültek. És aztán szerelemben, házasságban, küzdelemben még 58 évig.
A születésnapos (80.) Marianne köszöntésén velünk ünnepelt fia, Kabdebó Tamás és felesége Erzsébet, az unokák, a fiatal Kabdebó Noel Dominik, és a Kabdebó György leánya, a törékeny Kabdebó Brigitta Boglárka és az unokahúg Mikita Dorka Júlia.
A szerteágazó híres Kabdebók és Capdebok sorát igyekezett felvázolni Zsigmond Benedek armenológus. Hogy hány ilyen nevű magyarörmény létezik. azt nem lehet tudni, de tavaly Gergyószentmiklóson, a családi találkozón 156 fő mind Kabdebónak vallotta magát!
Az elsők közt szereztek nemesi címet-rangot; minden lehető foglalkozásban, művészetben képviseltették magukat: papok, építészek, jogászok, gyógyszerészek, zenészek, írók, irodalom-történészek . Oly szövevényes rokonságban állnak az erdélyi örményekkel, hogy mindenkinek van Kabdebó-Capdebo rokona. Örömmel üdvözöltük Capdebo Ákos építészt körünkben, és tudjuk, hogy neves építész elődei vannak ugyanezzel a különleges névvel. Kabdebó János kiváló fotóművész képviselőtársunk és felesége Erzsébet nem hiányozhat e találkozóról! Ők is büszke magyarörmények, akik jóhírét keltik közösségünknek.
Marianne könyvéből idézem a záró gondolatot: „Szellemi erők nélkül nincs szellemi megmaradás” A mi magyarörményeink erőt képviselnek, amire büszkék lehetünk, s ha lehetőség adódik, meg kell jelölni hovatartozásunkat. Jó alkalom erre a népszámlálás. Hálásak vagyunk a Teremtőnek, hogy egy korban élhettünk, hogy előadásaitokon, Klub-délutánokon együtt lehettünk.
Fájdalmas, hogy Lórántot már nem hallgathatjuk, örömteli, ahogy a Fist Lady Mariannét még sokáig köszönthetjük és hallgathatjuk.
Bizony jó örménynek is lenni: szellemi táplálék és jereváni lavasos girosz bőven jutott mindenkinek!
