Hegyvidéki Örmények könyvbemutató
„A jelenben kell elmondani, megmenteni a jövőnek: jó érzés valahová, valamilyen közösséghez tartozni.” Béres L. Attila szavai ezek, – mondhatnám mottó – amelyek az „Örmény gyökerű családok a Hegyvidéken” című kötet előszavában állnak. A kötet szerkesztői: Hegedűs Annamária, a XII. kerületi Örmény Önkormányzat elnöke és Béres L. Attila.
Közösségünkben egyre gyarapszik az erdélyi magyarörmények múltjával, származásával, kultúrájával foglalkozó kiadványok száma. Ennek a folyamatnak egyik fontos láncszeme a bemutatásra kerülő könyv. A téma szinte kimeríthetetlen. Akárhonnan közelítjük értékes, tartalmas és sokszínű. Az örmény családok erdélyi története az évszázadok folyamán összefonódott. Elsősorban a hagyományos házassági szokások következtében. Eleinte örmény csak örménnyel házasodott. Majd tágult a kör. Az biztos, hogy annak a tíz családnak leszármazottjai, akik a megjelent írásokat jegyzik komoly és értékes munkát végeztek. Nem történészek. A könyvben is szereplő Hervay Tamás verseiből idézek: „Eleink’, hőseink’ tisztelni kell! Szellemük, nyughelyük ismerni kell!” , „Ha együtt kell élni, egyként kell tenni, tudjuk. Örmény testvéreink így tesznek, mi ezt meg nem tagadjuk.”
Ez a dokumentumokat, kegyelettel őrzött fényképeket, portré festményeket, családfákat is magában foglaló könyv egyben hiteles magyar történelmi tabló is. Szinte kicsit ellentmondva az album-kötet műfajának, egy fordulatos, érdekes könyvet olvasunk. A rokoni szálakat bogozgatva más magyarörmény családok is megjelennek. Néhány név: Govrik, Korbuly, Czárán, Mártonffy, Novák, Placsintár, Verzár, Voith, Lengyel… Folytathatnám. A múltból a jelenbe haladva megállapítható, hogy a több mint 400 év alatt olyan miniszterelnököket, minisztereket, államtitkárokat, főispánokat, országgyűlési képviselőket, művészeket, tudósokat, ügyvédeket, orvosokat, stb. adtak hazánknak, akikre büszkék lehetünk. Erdélyben, az új hazában az alábbi családok története pereg szemünk előtt: Amirás, Detre és Beczkay, Gámentzy, Hervay, Issekutz, Jakabffy, Lukács, Marosfy, Miron.
A Detre család szamosújvári, rokoni szálakkal pl. a Szongott és Issekutz vonalon. Detre Csaba filozófus, geológus végzett családfakutatást. A család apai és anyai vonalon tősgyökeres örmény. Detre László Magyarország világhírű csillagásza, felesége Balázs Júlia az első magyar csillagásznő. Gyermekeik közül Detre Villő Ferenczy Noémi- és Ybl díjas belsőépítész. Detre Szabolcs és Detre Zsolt olimpiai bronzérmes vitorlázók, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatával kitüntetettek. Érdekesség: Csontos Enikő, Detre Villőék lánya a velencei örmény közösség nyári táborában tanult örmény nyelvet.
A Gámentzy család többségében még mindig Erdélyben él. Vérségi kapcsolatba kerültek a Lengyelországból származó örmény Voith-okkal, akik Erdélyben többnyire a Lengyel vezetéknevet viselik. Több Gámentzy élt Katonán. (Barcsay Jenő, a zseniális magyar örmény művész is Katona szülöttje.) A 20. századi leszármazottak közül felhívom a figyelmet Gámentzy Zoltán akvarellfestőre, aki az erdélyi akvarell hagyományaiba kapcsolódott be. Számos kiállításon jelentkezett tájképekkel, székelyföldi tájélményeimek földolgozásával.
A nemes lőgérpatonyi Hervay család pozsonyi, az örmény Kövér famíliával házasodott. Oldalágon Issekutz felmenők is megjelennek. Megtudjuk például, hogy Hervay István19 éven át töltötte be Csanád vármegye alispáni tisztjét és magyar királyi udvari tanácsos címet kapott. Főrendiházi tag, majd az országgyűlés felsőházának volt tagja. Fejlesztő bizottságnak, közhasznú intézménynek elnökeként, vezetőségi tagjaként érvényesíthette jobbító szándékát. Tevékenysége az egész Alföldre kiterjedt. Kitüntetések sora is dicséri munkáját. 3 vármegye -Csanád, Arad, Torontál- tekintette saját halottjának. Unokái közül Hervay Gizella magasrendű költészete méltán nemzetközi hírű. A már idézett Hervay Tamás (könyvünkben szerző) „Az Ararát hangjai” verseskötetével színvonalasan járul hozzá családja nevéhez.
Palágyi Gábor, Amirás dédunoka szól a családról. Az Amirás család Torda-aranyos vármegyében volt őshonos. Amirás Aladár a kolozsvári törvényszék vezető bírája volt. Az Amirások közül elsőrangú zenészek kerültek ki: Amirás Miklós, Amirás Gábor, Árpád pedig a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának gordonkaművésze, szólamvezető.
Az Issekutz család ma is jelentős szerepet tölt be a közéletben, tudományos és kulturális világban. A családból jeles személyiségek a hazai örménység Erdélybe, elsősorban Erzsébetvárosba való letelepedésének főbb előmozdítója volt. Nemességet Mária Teréziától kaptak. Az udvart támogatták. Később kirajzottak a Délvidékre is, földbirtokokat vásároltak, mintagazdaságokat működtettek. Elemérről származik Kiss (Ákoncz) Gergely és Issekutz Mária Anna unokája, Kiss Ernő a negyvennyolcas mártír tábornok. Már magasrangú királyi tisztként érintik meg a forradalmi eszmék. Ikerleányai közül Auguszta az Issekutz ággal rokon Dániel Jánoshoz ment férjhez. Ő királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, Torontál vármegye alispánja volt. Fia Dániel Ernő (Kiss Ernő unokája) kereskedelemügyi miniszter. A millenniumi ünnepségek megrendezéséért báróságot kapott. A két rokon család jogtanácsost, laptulajdonost, királyi törvényszéki bírót, ügyészt, a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség ügyvédjét is adta hazánknak. Issekutz János is az erzsébetvárosi Issekutzok leszármazottja. A legfiatalabb bíróként végezte munkáját a Legfelsőbb Bíróságon, a Budapesti Törvényszéken. Ügyvédként, nyugdíjazásáig sok száz erdélyi magyar és az örmény Egyháztanács ügyeit intézte. Halála után, végakaratát teljesítve leánya, a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett dr. Issekutz Sarolta ügyvéd (a vonatkozó fejezet szerzője) megalapította az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületet. Ennek és neki köszönhetően vagyunk ma itt. Ez a szellem és szemlélet a jelen generációban is tovább él. A farmakológia nemzetközi hírű tudósa, professzor Issekutz Béla, Issekutz Gyözö országgyűlési képviselő ugyanúgy befogadó hazájuk kiválóságai.
A Jakabffy rész a könyv szerkesztőjének, leszármazottnak, Hegedűs Annamáriának munkája. A hajdani örmény Agopse Jan család utódjai méltán érdemelték ki a sok száz év alatt elnyert címeket, rangokat. Már az első generációs Jakabffy Kristóf Szamosújvár főbírájaként szolgált. A família tevékenységét hitelesen fejtegeti Jakabffy Elemér a „Jakabffy család történetében”. Ő maga ügyvéd, az MTA tagja, aki a kisebbségbe került magyarság ügyét szolgálta, jogait védte. A Trianon következtében leszakadt magyarság politikai vezetője. Ennek szellemében szerkesztette a „Magyar Kisebbség” folyóiratot. Jakabffy Gyula egy ideig Arad megye főispáni székében foglalt helyet. A családról általánosságban is elmondható, hogy a közigazgatás minden irányában, az állam ügyeiben nagyszerű képességeik, jártasságuk birtokában elsőrangúan teljesítettek. Jakabffy Károly ügyvéd a Postatakarékpénztár vezérigazgatója, miniszteri tanácsos, államtitkár. 1938-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésében pénzügyi vonalon vett részt. A Magyar Érdemrend középkeresztjét érdemelte ki. Jakabffy Imre belügyi államtitkár, valóságos belső titkos tanácsos. Egyébként pedig Krassó-Szörény megye főispánja. Jakabffy István Csanád megye főispánja, a magyar-örmény egyesületi mozgalmak kovásza. A művészekről: Jakabffy Zoltán az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója. Kedvelt stílusai a XVI. Lajos korabeli és a biedermeier, amelyeket egyéni módon interpretált például nagy megyei kórházak, az Ezsébet Szálló és az ankarai magyar követség esetében. Jakabffy Dezső színész, rendező, színigazgató. Erdély, Partium szerte dolgozott, részt vett a pécsi, debreceni színházak munkájában.
A fejezet szerzőjének, Tahy Ádámnak ükapja vizmai Lukács Ignác erzsébetvárosi. Mária Teréziától nyert nemességet. Nevével találkozunk a hétszemélynöki tábla tagjaként. Fontos megbízatás, ugyanis döntésük ellen a királyhoz sem lehetett föllebezni. A dédapa Lukács Antal, a magyar Földhitelintézet alapítója, elnöke, pénzügyi igazgatója. Főrendházi tag. Felesége seprősi Czárán Gizella. A Nemzeti Sírkertben nyugosznak, síremléküket Zala György szobrászművész készítette. Leszármazottjaik magasan kvalifikált szakemberek. Például Tahy Jakab vízügyi államtitkár volt. Találunk köztük kórházigazgatót, filmrendezőt, a Magyar Tudományos Akadémia, ill. a Szent István Tudományos Akadémia tagjaként tudós kutatót. Csicsery Zsigmond Gábor Dénes díjas, 2010-ben az USA-ban az év vegyésze, míg egy másik leszármazottat az USA haditengerészetének főparancsnokaként említjük. Időben visszakanyarodva szólunk Lukács Móricról. A centralisták meghatározó személyisége, Klauzál Gábor mellett elnöki titkár a Kereskedelmi Minisztériumban, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. A szépirodalom terén is jeleskedett, versei német folyóiratokban is megjelentek. A Kisfaludy Társaság harmadik elnöke. Munkásságát Gyulai Pál foglalta össze.
Pozíció tekintetében Lukács László jutott a legmagasabbra. Magyarország miniszterelnöke. Lukács jogot végzett Kolozsváron. Egy ideig apja bányaműveit vezette. Több kormányban töltött be pénzügyminiszteri posztot, igazgatta a budapesti központi takarékpénztárt is. Szerepe volt abban, hogy létrejöhetett az Osztrák-Magyar Bank. Sokat foglalkozott az Ausztriához fűződő gazdasági kapcsolattal. Az I. világháború előtt Magyarország miniszterelnökeként vaskövetkezetességgel hajtotta végre Tisza István terveit a parlamenti obstrukció letörésére, a nemzetiségi kérdés kezelésére, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre stb. Miniszterelnöksége után Lukácsot Horthy, korábbi érdemei és tevékenysége elismeréséül a parlament felsőházának tagjává nevezte ki.
A Marosfy család nevében Dr. Joós Ágnes sorait olvassuk. A családban erős a művészvéna, művészetszeretet. Az ükapa Marosfy Jakab választékos ízlésű férfi. Vállalkozó volt. Ő építette a felsőbányai kéttornyú katolikus templomot, de a szamosújvári börtönt is. Nagybányai házának berendezését maga válogatta. Ősei Szamosújváron laktak, Maroschán néven kaptak nemességet. Többen választották a színi mesterséget. Az egyik Marosfy színész felesége Csatay Zsófia komika. Leánya Marosfy Janka fiatalon a Király Színházhoz került. A János vitézben együtt szerepelt Fedák Sárival, Medgyaszay Vilmával. A szerző nagyanyja Ábrahám Marianna zongoraművész. Bécsben zongoraversenyt nyert.
A Miron rokon Hasulyó-Pintz Katalin, megbízható forrásokra támaszkodva Verzár Oxendius püspökig visszamenően vezeti le a család származását. Oly módon, hogy a Miron-Simay família házasság révén rokoni kapcsolatba került. A szamosújvári Salamon templomot a nemesi rangú Simai Salamon főbíró építtette. Több Simay is nyugszik az kriptában. A család fontos szerepet játszott a város történetében. Számos más örmény családdal is rokoni kötelékben voltak. Pl. Govrikokkal, Verzárokkal. Úgyszintén nemesek. Így vezet vissza a szál a püspök ősig. Pontosabban, a kimutatható felmenő Verzár István testvéréig, Verzár Oxendiuszig, Armenopolis alapítójáig. Besenczkyekről is szól a krónika. Jelentése: Botosánból származó. A beregszászi kaszinó tervezője Besenczky Gyula Szilágysomlyóról. Az épületet Beregszász legszebb műemlékeként emlegetik.
