Szongott Kristóf Díjak átadása
December 15-én az Orlay utcai templomban került sor az idei Szongott Kristóf díjak átadására. A díjat az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület alapította, azzal a céllal, hogy minden évben a magyarörmény kultúráért hosszú idő óta sokat tett személyek munkáját ismerje el a közösség.
A 2022-es év díjazottjai Dr. Szám László orvos, fordító-armenológus, akinek díját az átadás hetében bekövetkezett halála okán, csak posztumusz tudtuk átadni, valamint Kátainé Szilvay Ingrid, ének- és zongoraművész, zenepedagógus.
Dr. Szám László Budapesten született 1940 július 21-én. Az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, általános orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte, 1964-ben. Az Országos Munkaegészségügyi Intézetben a légzőszervi betegek rendelésén kezdett dolgozni, később mikrobiológus és tanársegéd volt az egyetemi Közegészségtani Intézetben, szakvizsgáját követően pedig kutatóorvos lett a Gyógyszerkutató Intézetben, végül az EGIS Gyógyszergyár gyógyszerkutatási osztályáról 2001-ben ment nyugdíjba.
Az örménységgel 1987-ben súlyos betegsége idején, az Örmény Állami Népi Együttes lemezének meghallgatását követő gyógyulása hatására került kapcsolatba.
1989-től kezdett rendszeresen énekelni az örmény katolikus plébánia kórusában, azt követően, hogy a templom főkántora, Dr. Guzsik Tamás építészettörténész örmény templomépítészetről tartott előadásán az egyik diaképen felismerte a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozó, szintén kutatóorvos munkatársát, régi ismerősét: Dr. Leszkovszky György Pál atyát, aki éppen ebben az időszakban – Kádár Dániel Antal atya és Mányó József Gergely főapát úr halálát követően – kezdte örmény rítusban segédlelkészi szolgálatát az Orlay utcai örmény katolikus kápolnában, dominikánus szerzetespapként.
Megtanult óörményül, 1992-ben Thumanjan: Drevnyearmjanszkij jizik (Moszkva, 1971) című orosz nyelvű óörmény nyelvtankönyve alapján megírta az Óörmény (Krápár) nyelvtan című, kéziratos nyelvtankönyvet.
Bekapcsolódott az örmény szertartású szent liturgia szövegének Kádár Antal atya és Mányó Gergely főapát úr által megkezdett magyar fordításába is Leszkovszky Pál atyával közösen, amely kéziratos formában a liturgikus énekekkel együtt “Örmény-Magyar Misekönyv és Énektár” címmel ugyancsak 1992-ben jelent meg, Guzsik Tamás szerkesztésében.
Ez a kézirat volt az alapja a később a Szent István Társulatnál 2006-ban megjelent “Szent Liturgia az örmény katolikus egyház szertartása szerint” című könyvnek, amelynek egyik fordítója és lektora is volt.
Korbuly Domokos armenológus halála után Diós István pápai prelátus, főszerkesztő felkérésére Dr. Szám László lett a Magyar Katolikus Lexikon 1993-2014 között kiadott tizenhét kötete örmény szócikkeinek a szerzője.
2010-ben jelent meg “Az örmény egyház története” című kötet, amelynek szakértője és társszerzője volt Avanesian Alex mellett.
2013-ben adták közre Thumanjan: Szaszuni Dávid eposz-fordítását bilingvis kiadásban, majd 2014-ben jelent meg Nareki Szent Gergely: Siralmas panaszok (a Narek első felének) fordítása, Az örmény közmondások kis kertje, valamint Kisázsiai örmény anekdoták a Kornétás Kiadónál.
Fordítói munkásságának legnagyobb vállalkozása Nareki Szent Gergely “A bánat könyve” című kétkötetes műve volt, amely a Kairosz kiadónál látott napvilágot 2016-ban.
Családfakutatóként 2018-ban összeállította a Szongodján-Szongott családfát az 1700-as évektől a szamosújvári örmény egyházi anyakönyvek alapján. 2019-ben pedig – Szongoth Gábor és Kövér István gondozásában – kéziratos feljegyzésein alapuló örmény-magyar bokorszótára is megjelenhetett.
Fordítói-armenológusi munkásságát az Országos Örmény Önkormányzat 1997-ben Kiss Ernő – Lázár Vilmos emlékplakettel, 2010-ben pedig a nagy (ókori) örmény fordítók tiszteletére alapított emlék-plakettel ismerte el.
2021-ben az örmény kulturális életben és a nyelvápolásban betöltött szerepéért Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kátainé Szilvay Ingrid Ungváron született. Szülei orvosok, apai nagyapja görög katolikus pap, anyai nagyapja dr. Szulincsák László, az Ungvári Állami Egyetem Ókori nyelvek tanszékének alapító professzora volt. Apai dédanyja Jagamas (Jaramasz, Járomisz) Apollónia örmény származású úrhölgy volt, akinek felmenői Lengyelországból érkeztek a Magyar Királyság területére. Családfáját anyai ágon a XIII., apai ágon a XVII. századig ismeri.
Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, a Zádor Dezső Zenei Szakgimnáziumban végezte. Ezt követően Litvániába utazott, ahol a Vilnius Állami Zeneakadémia zongora- és orgona szakán diplomázott. Évekig szolgált templomi orgonistaként Ungváron.
1993-ban Magyarországra költözött. Azóta tanít a budapesti Weiner Leó Katolikus Zenei Szakgimnáziumban. 1996-ban tagja lett szentendrei Kecskés-együttesnek. Párhuzamosan népi éneket tanult Bodza Klára énekművésztől.
Negyed évszázadon át volt társa és ihlető múzsája néhai Kátai Mihály György Munkácsy-díjas festőművésznek, akivel közös örményországi útjuk után “Örmény Madonna” c. olajképet adományoztak az Orlay utcai Örmény Egyházi Múzeumnak.
1998-ban ismerte meg dr. Issekutz Saroltát, akinek felkérésére csatlakozott az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülethez. Több cikluson át volt örmény képviselő Budapest XI. kerületében, valamint tanácsnok a Fővárosi Örmény Önkormányzatban.
2008-ban jelent meg ” Örmény miniatűrök zongorára” c. szólólemeze, melynek anyagát jereváni látogatásán kapta Edvard Mirzoján és Vahram Babaján zeneszerzőktől. A lemez bemutatója Budapesten a Csalán utcai Bartók-emlékházban, valamint Jerevánban a Nemzeti Könyvtárban volt.
2012-ben látott napvilágot “Újjászületés” című verseskötete, amelyben örmény témájú versek is szerepelnek. 2013-ban pedig Nahapet Kucsak “101 hajren – középkori örmény szerelmesversek” fordításkötete a Romanika kiadó gondozásában, melynek előszavát is ő írta. 2017-ben a Nahapet Kucsak-nak ajánlott “Örmény szonett” c. versével az Irodalmi Rádió pályázatán ” Az év trubadúrja” – díjat nyerte el.
Nevéhez kötődik több örmény témájú zenei tárgyú előadás, hangverseny, valamint az örmény kulturát és történelmet népszerűsítő előadás és kiállítás szervezése.
Szongott Kristóf “Szamosújvár monográfiája” c. könyvében felfedezte azt a szöveget, ami Bartók Béla ” Román táncok” sorozatában a “Bucsumi tánc” tételének dallamához tartozik. A “Zádig” kezdetű erdélyi örmény húsvéti dal azóta az örmény közösség egyik “slágere”. Egy gyermeke van, Kristóf, akivel együtt várják unokája érkezését.
