A Szabadság Története
Történelmi barangolás Balta János közíróval
A magyar történelem örökké vérző sebe a 13 Aradi Vértanú kivégzése 1849 október 6-án. Számunkra, magyarörmények számára Kiss Ernő és Lázár Vilmos halála, véráldozata örök jel a hazaszeretetről.
2023 október 8-án, vasárnap délután az örmény önkormányzatok vezetői megkoszorúzták az Orlay utcai Örmény Katolikus Templom falán elhelyezett emléktáblát a Szabadság hősökre emlékezve.
Fülöp Ákos plébániai kormányzó imája és gyászmiséje engesztelő áldozat a Vértanúkért, melyen a közösség tagjai nagyszámmal vettek részt.
A jövő generációjának át kell adnunk fájó örökségünket is. A Vikol Kálmán vezette Toborzó Citerazenekar fiatal tagjai lelkesen játszották a katonadalokat -, emlékeztetőül, ugyanezt énekelték hőseink a szabadságért vívott harc előtt, haláluk előtt.
Arad szakrális – memento városa főhelyen szerepel az örmény közösség tudatában. Balta János örmény származású aradi közíró megdöbbentő előadást tartott szűkebb hazájáról. Zala György alkotása 1890 óta a maga Kálváriáját éli: a felállítástól az impérium váltáson át a rezsimek váltásáig sok szenvedésen – rongáláson – lopáson esett át. Az aradi magyarok emberfeletti küzdelme, makacssága és kitartása eredménye: a Szabadság szobor ma áll. Balta Melinda precíz vetítése- prezentációja segítette elképzelni a kivégzés helyét, a minorita templom udvarát és végül Arad Főterét.
Arad megye szenvedés-története az 1131-es évhez nyúlik vissza, amikor Vak Béla király hívei 64 főúrt felkoncoltak Orod vára véres helyszínén. Az 1241-es tatárjárás óta már csak rom. Balta János hangyaszorgalommal gyűjti az oral-histori gyöngyszemeit, dokumentumait és Örökségünk Arad megyében címmel két kötetben jelentette meg.
Jeges Krisztián színművész előadásával a kilenc akasztófát és áldozatait drámaian idézte. Különösen kíváncsian hallgattuk a huszárok 1849-es Délerdélyi vereség utáni sorsát, akik török földre menekültek a halál elöl, ám ott az iszlám vallást kötelező volt felvenni.
A Megemlékezés végén a magyarörmény közösség Balta János vezetésével meghatóan mondta első nyelvemlékünk, a Halotti beszéd sorait.
Végül Balta János örömmel említette első találkozását dr. Issekutz Sarolta elnökasszonnyal, aki ezúttal sok könyvet ajándékozott a rangos előadónak.
