Letelepedés Örmény módra

350+1 éve, hogy Apafi Mihály engedélyével – belaktuk a Kárpát Medencét.Ünnepelhetünk. 2023 október 1, Ferencvárosi Művelődési Központ

Körülnézünk: szorgalmas munkánk eredménye beépült a Magyar történelembe. Mint a Só az ételbe. Kevés van belőle, de az ízt ad, gyógyít, elviselhetővé tesz -, vigyázni kell rá, őrizni kell, mert nagyon értékes.

A Ferencvárosi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat harmadik alkalommal ad helyet az Örmény Kultúrának, hogy a magyarörmények és örmények együtt vessenek számot 350 év minden hozadékával.

Szenttamássy Katalin a Ferencvárosi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (Fotó: Balogh Jenő)

Így nem csoda, ha a mi Csiky Gergelyünk színműve került bemutatásra a Ferencvárosi Művelődési Központ színpadán, mert Cecil, Gábry Kristóf, Szinán Bogdán és Rebi örmények! Az integrálódás hihetetlenül hatékony útját járják: vagyont, címet szerezni, jó házastársként hűséggel szolgálni a családot, ringatni a bölcsőt és igényesen nevelni a jövő gyermekeit. A nehézségeket szeretettel legyőzni, mindig az életet szolgálni! Élni, élni, élni!

Honnan ez az ősi erő? Csiky Gergely életével mutat példát, – minden munkát vállal és elvégez. Ugyanilyen a Cecil házassága színmű örmény főszereplője: Gábry Kristóf makacs, gyűjtögető, nem rabja a magas erkölcsi mércének. Szinán Bogdán ugyanígy.  „ Cecil: Bogdán bácsi, hazudott ön már életében? Szinán: De még mennyit! Hiszen mindig kereskedő voltam.” S a leányunk boldogságát, ha kell, vagyonnyi pénzzel váltom meg. Azon nép számára, amely mindig az életéért küzdött, a legnagyobb parancs: életben maradni!

Ha az elmúlt 350  évre visszatekintünk, örök küzdelem a biztonságért, a letelepedésért, a honosításért, az egyenjogúsításért  a kolónia minden tagja számára. Ezt üzenik az elődeink, akik a keresztény hitért, a szabadságért  életüket adták.

A Letelepedésünk Ünnepe kitűnő vállalkozásnak indult, már harmadszor rendezzük meg – mondta bevezető köszöntőjében Szenttamássy Katalin elnökasszony -, és reméli, hogy hagyománnyá válik ez az őszi fesztivál.

Megnyitó beszédében dr. Czárán István, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke kifejezte köszönetét azért, hogy mi itt Budapesten békében ünnepelhetünk. Ugyanakkor fájdalommal és részvéttel szólt a Karabach-i örményekről. Az ő puszta életük is veszélyben van, menekülnek az azeri katonai invázió elöl. E napon gyűjtést szerveztünk a kilátástalan helyzetbe került távoli örmény testvéreink számára.

Dr. Czárán István, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke (Fotó: Balogh Jenő)

A kitűnő előadás hosszú tapssal ért véget, amely újra meggyőzte az ANI – Budavári Örmény Színház vezetőjét és az önkormányzatokat, hogy Csiky Gergely Cecil házassága remek darab. Kiváló színészi alakítások sora teszi élővé. Bregyán Péter Jászai Mari-díjas színművész érzékeny, sokoldalú, mély érzelmek viharát bemutató Gábry Kristóf örmény apa játéka, Dóczy Péter elegáns – jóságos – határozott – bölcs játéka Radnóthy Miklós báró szerepében hűen érzékelteti a századforduló magyar arisztokratáit. A generációk összecsapása Kroó ÁdámFarkas-, éles, hiteles, tartásos és szenvedélyes kirohanása, Gombás ÁdámLászló -, az áruba bocsájtott vőlegény szerepében kétségek, boldogság és halálvágy között balanszírozva, A magával ragadóan osztotta meg velünk az örök gondokat; az egzisztenciális és a szenvedély, a tiszta élet utáni vágy, szerelem érzelmeit. A kitűnő anyagi körülmények közt felnevelt „egyke”, Cecil, az örmény apa vágyainak megvalósítását tűzte ki célul. Művelt, mint arisztokrata barátnői: Fanny Horváth Lídia felsőbbrendűségét is érzékeltető nagyszerű habitusa igen helyénvaló a bárói környezetben. Veronka Varró Hanga, az igéretes „kitűnő parthie” ő maga is a felsőbb körökbe jutáshoz, -harmonikus eleganciát tükröző jelenség a színpadon. Ehhez csatlakozik a Törcsváry Gedő tanfelügyelő csak a látszatra adó, komolykodó ám felületes kisember Lévai Ádám pontos és szeretnivaló alakításában. Ebben az előadásban nincs kis szerp, Csiky Gergely olyan fontossá teszi az egy-mondatokat, amilyenek a költészetben az epigrammák. Nélkülözhetetlen az átütő jelenlétük Szűcs Réka – Rebi, Pálinkás MátéAdolf, Széni AndrásGerezdy, vagy Francsics Dávid – a híres Szalánczy szerepében, nélkülük nincs dráma.

(Fotó: Balogh Jenő)

Bácskai JánosSzinán Bogdán, akit a Jóisten is örmény kereskedőnek teremtett -, istenfélő, alázatos, hűséges, lázadó, aggódó, rafinált és győztes; játéka harsány és árnyalt, kiváló színész és bölcs ember áll az alakítás mögött. Remek társa hajdankori főiskolás szobatársának, Bregyán Péternek és motorja a csapatnak. Cecil boldogsága rajta áll, és ő egy kis hazugsággal hozzájárul a szerelem diadalához.

És újra Cecil, Schupp Gabriella színművész, a címszerep életre keltője. Jókor jóhelyen! A nagyformátumú szerep felkészülten érte! Mély érzelmi intelligenciája, szakmai tudása, mozgása és hangja! javára vált szerepformálásának. Nagy utat kell bejárnia a naiv boldogságtól a becsapások, elárulások, megalázások sorozatán át a szeretet áldozatos vállalásáig. A szerepformálás nehézségeit művészi alázattal vállalva, játékával közönségét magával ragadja. A Szongott Kristóf által leírt örmény nő jellemét érzékelteti szeretetre méltó alakításával. Csak fokozza a jóérzést a hét éves kis Koszorúslány Keskeny Lotti. Törékeny alakjával, könnyed ünnepélyes lépésével hozzátartozik egy igazi örmény egyházi esküvőhöz. Fegyelmezettsége példamutató!

Az előadás zenéje Lászlóffy Zsolt DLA zeneszerző alkotása. Tudjuk, hogy vannak ezer éves dallamaink, a Havun havun ilyen. Most bizton állíthatjuk, hogy a Bartók Béla gyűjtésében fellelhető bucsumi dal sharaganként él Örményországban. Tehát Őseink 800!! éven át hozták, őrizték ezt a dallamot! És ez a dal indítja 2023-ban a Cecil házassága előadást, Juhász Endre dudukművész játékával. A második felvonás kezdetén hangzik el a Krunk! a diaszpóra himnusza. Itt barokk zenei motívumok és európai klasszikus zenei hatásoktól övezve. Egyedülálló gyönyörű megoldás, létünk tülrözése. És újra Szongott Kristóf segít, amikor az esküvői mulatságon „Éljen a király és a királyné! – Geczczén Thakavor u Thakuhi!” felkiáltással ünnepeljük az ífjú párt.

Köszönet illeti Török Gábort és együttesét a hangulatos örmény táncot bemutató jelenetekért. A szilajság, jókedv és a meghatott ünnepélyesség egyaránt kifejezésre jut remek produkciójukban.

Szólnom kell a jelmezekről, melyek Fekete Mária jelmeztervező munkája nyomán valósult meg és az Újszínház nagylelkű segítsége által – adekvát módon.

A díszlet Andor Edit hihetetlen praktikus előrelátása és negyven éves szakmai tapasztalata alapján. A jó díszlet szolgál, nem tolakodó, a helyszínek egyaránt lehetőséget biztosítanak a visszafogott és szélsőséges érzelmek játszására, még a táncra is.

Az ANI – Budavári Örmény Színház nem rendelkezik állandó játszóhellyel. Így a Bemutatót nagy megtiszteltetésként a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében valósíthattuk meg. Ez kötelez. Kabódi Szilvia asszisztens és Szabó Sándor hangmérnök a Nemzeti stábjával harmonikusan biztosította az előadás professzionális hátterét.

Épp 140 éve, 1883 november 23-án mutatta be a Paulay Ede Nemzeti Színháza a Cecil házasságát. Várady Mária az ANI – Budavári Örmény Színház vezetője örmény tárgyban alaposan felkészült a rendezésre, vállalta  a mű színpadra állítását. A Szőke István Jászai Mari-díjas rendező által 2007-ben létrehozott ANI – Budavári Örmény Színház mindent megtesz az előadás művészi rangjáért, méltón követi eddigi magasrangú minőségét. Ezt az előadást játszani kell.

Várady Mária, az előadás rendezője (Fotó: Balogh Jenő)

Ha Letelepedési Nap, legyen ünnep az erdélyi kolónia és minden örmény számára. Záróesemény a Nevetek Zenekar és Török Gábor tánctanítása tovább élteti az örmény hagyományokat, ahol az öröm közös és a baj elviselése is könnyebb, ha közösen vállaljuk.

A KÖZÖNSÉG értő, empatikus, velünk van. A sikert általuk, velük közösen hozzuk létre. Sok kedves, boldog arc! Ez a BÉKE!

Isten óvja örmény testvéreinket szülőföldjükön!