Lelkek átutazóban
Új, megrázó film a keresztyénüldözésről
Néhány napja, február 3-án jelent meg a bekefy.agnusradio.ro oldalon Dr. Békefy Lajos Ph.D. református szociáletikus, közíró, világvallás-kutató cikke, a máig tartó, sőt mondhatjuk, erősödő keresztényüldözésről. A cikk a témát valójában Aida Schlaepfer Al Hassani libanoni származású filmrendezőnő legújabb filmjén keresztül közelíti meg.
Dr. Békefy Lajos
“Dr. Békefy Lajos PhD (református lelkész-teológus, kutató, publicista, a Protestáns Műhely külügyi titkára) rendkívül termékeny író, esszéit: 2012 eleje óta – nem sokkal nyugdíjaztatása után – írja. Írásai spirituális „mini-esszék”, ünnepi (karácsony, húsvét, pünkösd) elmélkedési sorozatok. Továbbá a keresztényüldözéssel, a migrációval, az ökológiai problémákkal foglakozó írások; híradások a világkereszténységet foglalkoztató aktualitásokról, esszék a reformációval, a reformátori örökséggel, ennek 21. századi érvényességével kapcsolatban, világsikerű keresztény könyvek recenziójával, a legújabb teológiai irányzatokkal, theo-politikai kérdésekkel naprakészen, elmélyülten, igazán biblikusan. E cikkeket ráadásul ingyen írta és nyújtotta át olvasóinak. A reformáció tételei közül három is (egyedül hitből, egyedül kegyelemből és egyedül Isten dicsőségre) tetten érhető mindebben. Az általa írt ezernél is több írásnak, sok fordításnak és könyvnek ez a magyarázata és garanciája Békefy Lajosnál.” Írja a szerzőről a KDNP honlapja.
Kereszttűzben című kötete előszavában, ars poeticai tömörséggel így vall: „A gyötrelmes hazugságok huszadik századában írta le Emil Brunner svájci teológus: Az igazság találkozás. Számomra itt kezdődik az írástudók felelőssége. Évtizedek tapasztalatával vallom: minden jó írás mini szabadítás történet, mert megismertet az összefüggésekkel, az érem másik oldalával. Ezért szabaddá tesz a tudatlanságtól, a féligazságoktól, a manipulált tényközléstől, a parciális érdekek vezette tollforgatástól. Igazából az Igazságra, s az ilyen publicisztikára van szükség. A többit elfújja az idő” (Szerzői előszó, 11. oldal).
Alábbiakban a szerző címben szereplő cikkét adjuk közre, felhívva a figyelmet Aida Schlaepfer Al Hassani új filmjére, mely kötődik az örmények által elszenvedett népirtáshoz és amely film reményeink szerint az eddigi zártkörű vetítések után mihamarabb eljuthat a szélesebb közönséghez is. (a szerk.)
Lelkek átutazóban – Új, megrázó film a keresztyénüldözésről
Isten különösen gondoskodik arról, hogy az Ő vándorló és szenvedő népéről ne feledkezzünk meg. A világtörténelem egyik legnagyobb botránya a ma is tartó keresztyénüldözés. Az ezzel foglalkozó világindexet minden év januárjában dokumentálja az OpenDoors nemzetközi monitorizáló szervezet, s a Felvidék.ma és más felületek olvasóinak is minden évben beszámolok a legfrissebb adatokról. A 2021. évről is ezt tettük.
Nemrég Libanonban járt Balog Zoltán református püspök, Azbej Tristán, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár, valamint Hölvényi György EP-képviselő (KDNP), hogy biztosítsák a közel-keleti keresztyéneket a számukra életfontosságú hitbeli, erkölcsi és anyagi támogatás folyamatosságáról.
Van egy ehhez kapcsolódó másfajta folytonosság is. Ez pedig Aida Schlaepfer Al Hassani Svájcban élő, libanoni származású filmrendezőnő rendkívül értékes és személyes sorskockázatokat sorozatban vállaló filmdokumentarista munkássága.
Legújabb filmje, a Lelkek átutazóban 2021-ben született. Ezzel folytatja azt a nemzetközi méretű figyelemfelkeltést, lélekébresztést, amelyet 2014–2015-ben a moszuli pokolban forgatott Noun című 24 perces filmjével kezdett el.
Ezt zártkörű rendezvényen hazánkban is bemutatták, ebből az alkalomból 2015 késő őszén fogadta őt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is Személyes megtiszteltetésnek tartom, hogy akkori rövid látogatása során Aida Schlaepfert Budapesten vendégül láthattam, interjút készíthettem vele, és azóta is figyelemmel kísérhetem alkotó munkálkodását. De miről szól a Souls in transit, azaz a Lelkek átutazóban?
egy ismeretlen népirtás története dokumentumfilmen
(Aida Schlaepfer)
Aida maga mondja el az üldözött keresztyének melletti elkötelezettségének az okát, jóllehet ő nem keresztyén. „Irakban, nagy fizikai veszélyek között készült a Noun, az üldözött keresztények szenvedéseit dokumentáló kisfilmem.
Nagy nemzetközi sikere után meggyőződésem volt, hogy egy átfogóbb hosszú mozis változatot is kell készítenem, hiszen így több embert lehet elérni. Mindig követjük az életet, olyan rejtett aspektusokat mutatva meg, amelyek számítanak, és amelyeket a tömegmédia általában nem mutat be.
A Souls In Transit című dokumentumfilm, ami 1 óra 14 perces, egy nagyrészt ismeretlen népirtás történetét mondja el.
1915-ben körülbelül 3 millió, jórészt örmény keresztyént ölt meg az Oszmán Birodalom. A film ennek a mészárlásnak a történetét meséli el kortárs szemtanúk segítségével, és kapcsolja össze a jelennel.
Az 1915-ös népirtás a jelenlegi konfliktusokban találja tragikus folytatását – indokolja változatlanul szenvedélyes hangon témaválasztását Aida.
„Mélyen foglalkoztat, hogyan lehet az, hogy Mezopotámia őslakossága, a civilizáció egyik megalapítója mindig a frontvonalon találja magát, és folyamatosan megtizedelődik? Az is motiválja a filmet, hogy még mindig él az az előítélet, hogy a keresztyének nem tartoznak a Közel-Kelethez. És hogy továbbra is felelősekké teszik őket a keresztes hadjáratokért, mintha a közel-keleti keresztyének hívták volna be őket. A dokumentumfilm ezt a témát járja körül, és ami még fontosabb, bemutatja a múltat és a közel-keleti jelenlegi helyzetet. Rendkívüli módon érdekel a mai helyzet és az igazság dokumentálása. Mindenkinek tudnia kell az igazságot a népirtásról. A cél a vallások és nemzetek között újra és újra gerjesztett gyűlölet féken tartása, mérséklése. Mindannyian emberek vagyunk, és békében és jólétben akarunk élni”.
Lelkek átutazóban
„A film két perspektívát mutat be: az egyik a jelenben, amely öt tanút követ, akik személyes történeteikről mesélnek, és arról, hogy mit éltek át az elmúlt években. A második a népirtás tanúi és túlélői (Sayfo 1915): Zio Rhawi, Gorgis Shabo Afram, Sade be Galle Sayde és Yahkub Qasho Malke történelmi elbeszélése. Szó van a keresztyén (örmény) népirtásról és arról is, hogy milyen volt a helyzet 1915-ben” – taglalja Aida filmje tartalmát.
A dokumentumfilmben más elemek is megjelennek, mint például a különböző nemzetközi archívumoknak az akkori eseményeket dokumentáló anyagai.
A te történeted az én történetem is…
„Saját tapasztalatból tudom, milyen az, amikor menekülni kell. Apám iraki volt, anyám libanoni. Apámnak vallási és politikai meggyőződése miatt el kellett hagynia Irakot. Az egész családját kiirtották. Menekülése Libanonba vezetett. Ott éltem át családommal a polgárháborút, az 1982-es izraeli libanoni hadjáratot és az azt követő szíriai beavatkozást. Itt is többnyire a keresztyének szenvedtek. Sokan kénytelenek voltak elhagyni az országot. Ez egyben hatalmas demográfiai változást is eredményezett. Az egykor virágzó Libanon a mai napig nem tért magához ezekből a háborúkból és beavatkozásokból. Ma filmemmel megmutathatom a világnak ezeknek a háborúknak a következményeit és a hozzájuk kapcsolódó tragédiákat. Különösen a nőknek szeretnék hangot adni. Végül is mindig ők fizetik meg a legtöbb gonoszság árát”.
Baaraka Allahu fik, shukran jazilan, Aida! – Isten óvja és oltalmazza Önt, Aida!
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
