Egy 1880-ban készült örmény esküvői kép margójára…
A fényképfelvétel 1880. május 18.-án készült Gyergyótölgyesen 4o évvel a fényképészet feltalálása után. A felvétel eredeti nagysága 23 X 16 cm. Számomra ez a felvétel azért értékes, mert az esküvőjüket ünneplő fiatal pár a későbbi nagyszüleim, az örömapa és az édesanyák dédnagyszüleim.
A felvétel LÁZÁR JAKAB (1818-1888) (3) gyergyótölgyesi kereskedő és feleségének Kopacz Máriának (4) az 1859-ben született leányuknak Lázár Klárának lakodalma alkalmából készült. A fényképfelvétel margójára Lázár Klára (2) a mennyasszony az esküvőn résztvevő rokonok nevét számozással felírta. Ennek alapján a személyek könnyen azonosíthatók. Amikor az alábbiakban róluk írok, neveik mellé írom zárójelben a felvételen látható számokat. A lakodalom résztvevői mind a gyergyószentmiklósi Lázár, Kopacz, Bocsánczy, Csiky és Kabdebó örmény családok tagjai. Házasságok révén egy nagy örmény családot alkottak. Nem örmények a felvételen a vőlegény Wotsch Ferenc brassói gyógyszerész (1) és édesanyja, Friederika Wotsch (5), valamint két leánytestvére Loujze és Chrisztina Wotsch (12 és 32). Utóbbi férje Korpos Sándor (28) szintén örmény fakereskedő volt Gyergyótölgyesen.
Wotsch Ferencné Lázár Klára (2), a mennyasszony naplójában erről a napról a következőket jegyezte fel: „Jó szüleim és 6 testvérem mind jelen voltak. Másnapra nagy hó esett. Lefényképeztek. Olyan hideg volt, hogy minden gyümölcs lefagyott, még az egres és ribizli is.”
Lázár Klára 6 testvére név szerint: dr. Lázár János főszolgabíró (14), Lázár István (19) bankigazgató, Lázár Móni (30) kereskedő, Lázár Irma (7), Lázár Tekla (25), és Lázár Anna-Nina (29). Ők Gyergyótölgyesen laktak a 153 szám alatti családi házukban. Házukról és kertjükről Dr. Cseh Károly borszéki fürdőorvos 1885-ben kiadott egyik könyvében a következő képen emlékezik: „ ebéd után felkerekedtünk s hogy hogyan, egyszerre csak a Lázár Jakab jól gondozott gyönyörű kertjében vagyunk. A házi kisasszonyok vezetése alatt megjártuk az egész kertet. A halastónál gyönyörködtünk a halak etetésében. Eljövet pedig egy félkocsi virágot cipeltünk el gyönyörű csokrokban. Hát meg hány bokornyi ribizkét ágastól. Hogy is ne, midőn oly kacéran integettek felénk az ízletes, piros, dús fürtök”.
A Bocsánszy család és a Lázár család rokoni kapcsolata azáltal jött létre, hogy Bocsánczy Kristófné sz. Kopacz Anna (23) és Lázár Jakabné született Kopacz Mária testvérek voltak. Az esküvőn résztvevő: Bocsánczy István (31), Bocsánczy Jolán (18) és Bocsánczy Irma (15) unokatestvérek a Lázár Jakab gyermekeivel. Utóbbiakkal unokatestvér apai ágon a képen látható Lázár Gyula (11) gyergyószentmiklósi kereskedő, kinek felesége Bocsánczy Anna a Bocsánczy testvérekkel testvér,de az esküvői képen nincsen jelen. Bocsánczy Jolán és Bocsánczy Irmáról a gyergyószentmiklósi plébánia História Domusában említés történik olyan értelemben, hogy az 1916-os román megszállás idején, mint örmények szabadon mozoghattak a városban és sokat segítettek a bajbajutottakon (dr Garda Dezső közlése alapján, szerk. megjegyzése). A Bocsánczy család, de általában az örmények vallásosságára jellemző, hogy a Bocsánczy család 1849-ben a csiksomlyói kegytemplomba Nepomuki Szt. János tiszteletére oltárt adományoz.
Gyergyószentmiklóson az egykori Bocsánczy család háza (épült 1733-ban) és a Kopacz család háza (épült az 1800-as évek elején) a mai Gábor Áron utca l0 és 12 szám alatt barokk műemlék házakká vannak nyilvánítva.
A felvételen megörökített gyergyószentmiklósi ügyvéd és botanikus Csiky Dénes (1843-1930) (8) azáltal került rokoni kapcsolatba a Lázár családdal, hogy Lázár Jakab leányát, Lázár Teklát (25) vette feleségül. Ez a kapcsolat megduplázódott akkor, amikor Csiky Dénes feleségének halála után annak testvérével, Lázár Ninával (Anna) (29) kötött második házasságot. Botanikusi hírnevét azzal alapozta meg, hogy Gyergyószentmiklós észak-keleti részében 2o hektáros területet vásárolt és azon arborétumot és gyümölcsöst létesített. 185 féle egzotikus és őshonos fát és cserjét telepített oda. Az ő kezdeményezése alapján kezdtek az emberek Gyergyóban gyümölcsfákat ültetni Az arborétum területét a városnak adományozta és az jelenleg 16 hektáron CSIKY KERT néven védett parkja és kedvelt kiránduló helye Gyergyószentmiklós lakóinak. Az esküvőn jelen voltak testvérei Csiky Kámán (27) és Csiky Emília (24) is.
A felvételen a l0 és 20-as szám alatti személyek a pap és segédje. A gyergyótölgyesi római katolikus plébánia anyakönyvében lelkészként Vetési Imre (20?) plébános van megnevezve. Az esküvői tanúk dr. Csiky Dénes ügyvéd (8) és Lázár Gyula (11) kereskedő voltak.
A Kabdebó család részéről Kabdebó Vidor (6) szintén a mennyasszony unokatestvére. Felesége Kabdebó Vidorné, Kopacz Aranka (17) és leányuk Kabdebó Anna (24) volt jelen az esküvőn.
A Lázár család alábbi két személyisége a közéletben jelentős szerepet vállalt:
LÁZÁR MENYHÉRT (1816-1904) (22) Lázár Jakab testvére a szabadelvű párt országgyűlési képviselője volt haláláig. Társaságban közkedvelt, kellemes, jó megjelenésű, nagytudású emberként tisztelték.. Az Erdélyi Kárpát Egysület (EKE) elnöke tisztségét és a havasi javak igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte. A gyergyószentmiklósi kórház építésének kezdeményezője.
Dr. LÁZÁR JÁNOS (1854-1917) (14) Lázár Jakab és Kopacz Mária fia. Jogi tanulmányainak elvégzése után rövid ideig a Királyi Kúriához kapta a kinevezést. 1876-ban Gyergyótölgyes főszolgabírójává választják. Ezt a tisztséget 18 éven át töltötte be. Nagybátyának, Lázár Menyhértnek 1904-ben bekövetkezett halála után a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselő jelöltje volt, majd továbbra is a járás főszolgabírója. Talán ez a közéletben betöltött szerepe hozzájárult a család szomorú sorsához, amikor 1916 augusztus 27.-én az addig semleges Románia hadserege betört Erdély földjére és elfoglalta a határmenti területeket. A kezdeti sikerek után négy héttel a német-osztrák-magyar hadsereg a bevonulásnál sokkal gyorsabb visszavonulásra kényszerítette a gyakorlatilag megsemmisített román sereg maradványait. A visszavonuláskor a románok az elrabolt anyagi javak mellett a székely megyékből 17 ezer embert is magukkal hurcoltak és ezekből csak 3000 ember térhetett haza. A Romániába való deportálás volt a gyergyótölgyesi Lázár családnak is a sorsa. A visszavonuló román hadsereg magával vitte a 90 éves Lázár Jakabnét és Gyergyótölgyesen élő gyermekeit: Lázár Irmát, dr. Lázár Jánost, Lázár Istvánt és Lázár Mónit Piatra Neamti-ba, Moldovába. Ott halt meg néhány hónap elteltével 1917 március 17.-én a 90 éves Lázár Jakabné és 1917 november 18.-án fia dr. Lázár János. Lázár Istvánt és Lázár Mónit fogolytáborba szállították észak Moldovába, a Sipotei táborba. Élve csak leánytestvérük Lázár Irma jött haza. Ő hozta magával édesanyja imakönyvét és mondta el édesanyjának és testvéreinek szomorú sorsát.
U.I. LÁZÁR JAKAB családjának Romániába való elhurcolásáról megemlékezik dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászonszék (Csíkvármegye) története 1918-ig című könyvében a 420. oldalon. A Brassóban megjelenő Brassói Lapok egyik 1918 februári száma szintén részletes beszámolót közölt a család tragikus sorsáról.
Megjelent az Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek 231. számában
