Dr. Hovhannesian Eghia

Magyar-örmény családok (1940)

A magyarországi örmények letelepülési főhelyei: Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csikszépvíz. Csupán e négy helyen van örmény katholikus plébániatemplom. Kimondottan örmény alapítás: Szamosújvár és Erzsébetváros, amelyek szabad királyi város címet is nyertek. Az előbbi örmény metropolis, ami egykorú írásokban Armenopolis néven is szerepel, örmény írásokban, mint Hajakaghak. Román megszállás alatt Szamosújvárból Gherla, Erzsébetvárosból Dubroveni, Gyergyószentmiklósból Gheorgheni, Csikszépvízből Frumoasa lett. Mire e sorokat írom Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Csikszépvíz visszatért az ezeréves Hazához, így egyedül az erzsébetvárosi plébánia maradt román uralom alatt.

Nagy számban találunk örményeket Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Dés, Ditró és Kézdivásárhely városokban, kisebb számban pedig minden nagyobb erdélyi helységben, különösen Torda, Déva, Radnóth, Székelyudvarhely, Bethlen, Beszterce, Nagysomkút, Kraszna, Balázsfalva és Nagysármás helyiségekben. Kolozsvár és Marosvásárhely ma már nagyobb örmény központ, mint Erzsébetváros, vagy Gyergyószentmiklós.

Örmény települések találhatók még Máramarosban és Szilágyságban. Nagyobb számban Budapesten is élnek magyar-örmények, más helyeken csupán odavándorolt egyesekről, illetve odakerült örmény származású köztisztviselőkről lehet szó.

Az erdélyi örmény egyházközségek lélekszámban állandó csökkenést mutatnak. Szamosújvárott valamikor abszolút örmény többség volt, sőt volt idő, amikor más, mint örmény ott le nem települhetett. A világháború elölt ott közel 1400 örmény élt, ma számuk 600 körül van. Gyergyószentmiklóson kb. 350 örmény katolikus lelket számlál az ottani egyházközség, Csikszépvíz pedig kb. 260-at. Legszomorúbb a helyzet Erzsébetvárosban. Valamikor erős örmény egyházközség volt, ma már számuk kettőszázat sem tesz ki. Ez a folyamat már a békeidőben is észlelhető volt. 1911 nyarán felkerestem valamennyi erdélyi örménykatolikus plébániát, mindenütt csak azt a szomorú megjegyzést hallottam, hogy „…egyre csak kevesebben leszünk!” Erzsébetvárosban a sekrestyés szomorúan mondotta, hogy ha örményt akarok találni, menjek ki a temetőbe, mert ott legalább a sírkövek feliratai jeleznek egy-egy örményt. Székesegyháznak is beillő gyönyörű templomok közül az egyházközségek immár erősen elnéptelenedtek, az összezsugorodási folyamat sajnosan még mindig nem állott meg, pedig ezeknek a községeknek az örmény jellegük különös értéket adott.

Az 1848-as szabadságharc utáni években indultak el ezekről a helyekről az örmények nagyobb tömegekben Budapest és Kolozsvár felé. Ma már elszéledtek az egész országban és örmény családnevekkel minden nagyobb városban találkozunk,

Szongott Kristóf „A Magyarhoni Örmény Családok Genealogiája” cím alatt 1898-han Szamosújvárott kiadott munkájában megtalálunk minden örmény családnevet; sőt az Erdélyben használatos keresztneveket is, úgy a már használatban levőket, mint a már kihalt családok neveit is. A könyv bevezető részében a „Kolozsvári Ellenzék” c. lap 1894. február 11-i számából idéz, ahol ez a lap a következőket írja „Ezen neveket a tulajdonosok (örmények) tiszteltté tették a becsületes munka, a hazafiság, a szorgalom, a haza, a társadalom és az egyház terén szerzett érdemeikkel”.

Ezeket a szavakat iktatom ide én is, hiszen alábbiakban patinás nevek vonulnak fel elötlünk.
Magyarországon egyes örmény családnevek tipikusan örmény jelleget nyertek, habár azoknak csak egy kis része örmény, túlnyomó része magyar, román, vagy török eredetű szóból származik. Ezek a tipikusan örmény családnevek magyarországi örmény származást árulnak el. Keleten és Armenia területén az örmény családneveket „-ian” végződés jellemzi, Kaukázusban pedig leginkább „ianc” végződés. Örmény vezetéknévre mutat Keleten az „-uni” végződés is, így Pakratuni, Sziruni stb. Keleten az örmény vezetéknevek „-ian” végződése is olyan jellegzetes, mint „-vics” „-off” a szerb és a bolgár vezetékneveknél.

Magyarországon tipikus magyar-örmény nevek

Áján, Ájváz, Amberbo, Amirás, Áved, Ávédik, Ázbej, Begidsán, Bocsántzi, Bogdánffy, Csiky, Czetz, Dajbukát, Donogán, Duducz, Eranosz, Esztegár, Fáraó, Fogolyan, Gajzágó, Gopcsa, Gorove, Govrik, Issekutz, Jakabbfy, Kapután, Kapdebo, Korbuly, Kovrig, Kritsa, Mály, Mardirosz, Mártonffy, Masztig, Mélik, Merza, Nuridsán, Patrubán, Placsintár, Pungucz, Simay, Szaruchan, Szongott, Turdsa, Urmánczy, Vákár, Vertán, Verzár, Zárug.

Antalfi, Antalffy. Szamosújvári eredetűek az Antalffyak. A név előfordul a nem örmény családoknál is. Antal névnek az örményben „Anton” felel meg. Ezért szerepel az Antalffy név a régi feljegyzésekben „Antonás” alakban is. Az örmény származású Antalffyak ma már kevesen vannak.

Ábrahám. Eredetileg keresztnév lehetett és idővel vezetéknévvé vált, Pattantyús előnévvel kivétel nélkül örmények. Több közéleti férfit ismerünk e néven, politikust, tanárt, ügyvédet stb.

Ágopsa. Agop (Hagop) és dsan szavakból lett. Hagop=Jakab, dsan=lelket jelent törökül. Keleten az örményeknél gyakran találkozunk ilyen eredetű örmény nevekkel, így: Ohandsa, annyi mint János lelkem, Aghadsan, Hagopsa. Az „n” betű elmaradásából lett Agopdsanból, idővel Ágopsa.
(-dsan, -sa végződésnek megfelel). Nincs összefüggésben a perzsa „sah” szóval, mert keleten a dsan és dsa formában használatos, nem „s” hanggal, hanem mindig „tse” hanggal.

Ágoston. A, keleti örményeknél kevésbé használt keresztnév, amiből Erdélyben vezetéknév is lett. Miután e névre ismételt névmagyarosítások történtek, csak az örmény-katolikus plébániák területéről való leszármazás engedhet vélelmet örmény eredetre.

Áján. Török szó, vezetőt, elöljárót jelent. A család szamosújvári.

Ájváz. Török szó jelentése: a cselédség feje; ispán. Török pasák háztartásában voltak ájvázok. Keleten is gyakori vezetéknév Ajvazian érsek és fivére Ajvazovszky, a híres tengerfestő. A család erzsébetvárosi. Szongott tévesen vezeti vissza e nevet az „ajváh”-törökül birsalmát jelentő szóra.

Ákoncz, Ákontz. Görög szó jelentése: dárdavető (akontisztész). Gyakran fordul elő kettős családi név alakjában: Ákontz-Kövér, Ákoncz-Manug. Szongott szerint a család egyik része 1789-ben a nevét Szebenire változtatta, másik része pedig Fark nevet vette fel. Gyergyószentmiklós egyik legrégibb örmény családja. Az ottani örmény katolikus templom megépítésekor – 1733-ban – az egyháztanács elnöke Ákontz Tódor volt. A régi egyházi anyakönyvekben a család Krikorian (Gergelyfi) néven is szerepel. Híres orvosokat adott a család. Velencei Mechitarista Rend egyik érseke Ákontz-Kövér István volt.

Álács. Szamosújvári család. Szongott szerint Álács és Rátz egy család. Ma már ritkábban fordul elő ez a családnév.

Alexa. Minden valószintség szerint az örmény Alikszanból lett (=Sándor; alexis=görögül oltalmazó). Előbb keresztnév, utóbb vezetéknévvé lett. A család szamosújvári; a város alapításakor a terveket Alexa nevű mérnök készítette el. A város jelenlegi örmény katolikus plébánosa Alexa Ferenc, akit 1914-ben szenteltek fel örmény katholikus pappá Rómában. (Az ottani „Propaganda Fide” papnöveldében végezte áldozó papi tanulmányait). Az Alexa család több örmény-katholikus papot adott, innen Alexa Derder, Der-Kirkor (Pap Gergely) Alexaian stb. nevek is. A család egy része Elekesre magyarosította nevét.

Ámberbo. Magyarországon a család kihaló félben. Torda vidékén élnek kevés számban Ámberbok. A háború előtt Erzerumban élt Amberbo Mózes, magyarországi származású örmény katolikus püspök. Amberbo jelentése: ambar=kamra, raktár, ambarabed=raktárfőnök örményül; amharabah= raktárőr. E szótőből alakulhatott a név. Szongott szerint a perzsa amberbuh=jó illat – szóból ered.

Amirái, Amirás. Arabul emr, omr=parancsolni, emir=parancsnok. Törökországban „armira” szultáni tanácsost, rangot és előkelő címet jelentett, mint a „cselebi” szó is, Amirából alakult Amirás. Keleten is ismeretes az Amirajan név. Szongott szerint az erdélyi örmények az Emericus név kifejezésére használták az Arcírás nevet. Ugyanezen eredetre vezethető vissza Amirovics név is. Kaukázusban Amirov hírneves család.

Anieczhi. Örmény jelentése Ani városbeli; „czi” rag a városnevek mellett odavalót jelent. Így Áni-eczi, Botosan-czi, Gamen-czi, Úrmán-czi stb. Az Anieczhi név Anierdsi alakban is előfordul, valamint Anyegdsi alakban.

Ánton, Ántonás, Antonovics. Antal névből alakított vezetéknevek, részben magyaros, részben szlávos képzővel.

Aszvadur. Asztvadz=örményül Istent jelent; Asztvadzadur=Istenadta, szláv formában Bogdán; Aszadur, Aszvadur ennek népies megrövidítése; Keleten ma is ily módon rövidítik meg ezt a nevet és Asztvadzadur helyett egyszerűen Aszadurt mondanak. Eleinte csak mint keresztnév szerepelt.

Ávák. Örmény szó, jelentése fő, vezető, nagy. A húsvéti nagyhét napjait „ávák” szóval jelölik, így avak-sapat=nagyszombat. Ahol több pap műkö- dik, ott a vezető pap cime ávák–erec (erec=pap).

Áved. Örmény szó, jelentése „jó hír”. Avedaran=jó hírt tartalmazó, azaz evangelium.

Ávédik. Áved szó többese, jelentése: jó hírek. A név Keleten is használatos Avedikian és Avediszian alakban, ismert családnevek. Magyarországon két Ávedik család van, az egyik Erdélyből származik (Erzsébetváros) az anyakönyvekben „stambulci=konstantinápolyi” névvel van jelölve. A másik Újvidékről, ahová 1739-ben Belgrádból 40 örmény család menekült a törökök elöl. Lengyelországban, főleg Lembergben is éltek Ávédik-ek. Dr. Ávédik István orvos, Ávédik Lukács esperes és dr. Ávédik Simon kúriái bíró emlékét Budapesten a II. kerületben az „Ávédik utca” örökíti meg. Bécsben pedig dr. Ávédik István orvos (szül. Újvidéken 1804-ben) emlékét a XIV. kerületben örökítették meg egy róla elnevezett utcával.

Azbej, Azbé. Török szó: athbej=lófő, lovas parancsnok, ath=ló. Örményül aszbed=nemes, parancsnok; Ázbej ezek egyikéből alakulhatott ki. Gyergyószentmiklóson élnek Ázbé-k. Az erzsébetvárosi ág Károli-ra magyarosította nevét.

E neveknek csak kisebb része örmény eredetű, a nagyobbik rész magyar, török, román. Ez a felsorolás nem teljes, hiszen van még sok tisztán örmény eredetű név, de kevésbé ismertek, továbbá van sok magyar hangzású név is, amely mögött számos hírnévre szert tett örmény családot találunk, így Antalffy, Karácsonyi, Ágoston, Lengyel, Lukács, Sárga, Cifra, de ugyanezen névvel igen sok nem-örmény származású családot is találunk, miértis nem mondható, hogy a köztudatba mint tipikusan örmény nevek mentek át, Alfabetikus sorrendben ismertetem a ma is élő örmény családok neveit, kihagyva az alig egy-két tagot számláló, kevésbé ismert családokat. Általánosságban hivatkozom Szongott Kristófnak már idézett alapvető munkájára, amely az örmény név kérdésével a lehető legnagyobb részletességgel foglalkozik. Sok névnél kútfőül használom ezt a munkát, és ahol a név eredetét illetően álláspontom eltérne, Szongott Kristóftól, azt külön kiemelem. A kihalt, illetve csak kevés tagot számláló és kevésbé ismert örmény családok neveit a felsorolás végén külön sorolom fel.

Szongott Kristóf az említett könyvében 1235 családnevet dolgozott fel a legnagyobb részletességgel, régi anyakönyvek, jegyzőkönyvek és egyéb okmányok figyelembe vételével. Az örmény nevek összeállítása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett, mert a munkát még idejében végezte, amikor a nevek eredetére való visszavezetés biztosabban megtörténhetett, különösen az örmény le- települések területén, sok régi okmány birtokában.
Hogy az örmény családnevek felsorolása teljes legyen, a Függelék végén Szongott Kristóf összeállításában sorolom fel a kevésbé használatos, valamint a teljesen kiveszett neveket, még azokat is, amelyekre ma még az örmény letelepülési helyeken sem emlékeznek vissza az emberek.

Szerző