Hegyvidékiek a Nemzeti Sírkertben

Elsősorban az örmény gyökerű híres személyek sírjának felkeresésére indult a népes csoport a sírkertbe a XII. Kerületi Örmény Önkormányzat szervezésében.

Farkas Edit várt bennünket a főbejáratnál, ahol több érdekes dolgot mesélt el a temető történetéről, a temetkezési lehetőségekről. 

A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. A temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása. A sírkertben külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. A Kádár-korszakban sok sírt felszámoltak, helyet biztosítva az elhunyt kommunistáknak. Azóta már csak a leszármazottakat lehet a nemzeti sírkertbe temetni.

Az előre leadott örmény gyökerűek listájáról elsőként Kacsóh Pongrác sírját kerestük fel. A név olvasása nélkül rögtön sejtettük, melyik sírnál állunk, ugyanis a síremlék a furulyázó Jancsit ábrázolja. Farkas Edit nagyon szépen felkészült az örmény gyökerű személyek életéről, tevékenységéről. Feltételezzük, hogy ritkán visz csoportot Lukács Béla, Gajzágó Salamon hantjához.

Megálltunk Görgey Artúr, Ady Endre, Bányai Elemér – Zuboly síremlékénél. Ez utóbbit a XVI. Kerületi Örmény Önkormányzat újíttatta fel – a hátoldalon látható felirat szerint.

Kevesen tudtuk, hogy e temetőben is sok ’56-os áldozat nyugszik, elsősorban az utcai harcok során elhunytak. Egy parcellában helyezték el őket, azonos formájú emléktáblával (többet név nélkül találtunk). A parcella központjában 13 keresztben végződő emlékkő áll, így hozták összefüggésbe a forradalom kegyetlen befejezését az Aradon kivégzettekkel.

Lukács Béla közlekedés- és kereskedelemügyi miniszter sírján sajnos csak az 1987-ben elhunyt Perjési Ferencné Lukács Márta Simonia neve olvasható jól. A közelben található Szilágyi Dezső oroszlánszoborral és portréval ellátott emlékhelye. Gajzágó Salamon obeliszkje alatti kriptában többen nyugszanak. Közülük csak egy másik Gajzágó Salamon viseli az örmény nevet. Az Állami Számvevőszék 2004-ben alakította ki az emlékhelyet, s ide temették el a szervezet elnökeit, tagjait. Az obeliszk alatt Széchenyi-idézetet olvashatunk:

A haladásnak, valamint a haza oltárára tett költség kiadásának okszerintinek kell lennie.

Idegenvezetőnk felhívta a figyelmet Lázár Vilmosné, Damjanich Jánosné síremlékére is.

Lázár Vilmosné nyughelye (Fotó: Hegedűs Annamária)

Csupán vezetéssel tekinthető meg Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos mauzóleuma. Megcsodáltuk ezeket is belülről.

A kétórás program során nem tekinthettük meg Csiky Gergely, Barcsay Jenő sírját, a művészparcella ugyanis távolabb található. Örömünkre szolgált azonban, hogy az általunk ismert tényeket idegenvezetőnktől is hallhattuk.