Czetz János,
a legokosabb ’48-as hadvezér
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Bem apó kedvence, a legfiatalabb szabadságharcos tábornok huszonhatévesen, 1849 március 15-én kapta rangját Bem József tábornok javaslatára, melyet 1849 május 7-én Kossuth Lajos is aláírt.
Ez (a) csúcs.
Ki volt Czetz János tábornok?
Választ kaptunk születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepen, a Fővárosi Örmény Klub 2022 június 16-i eseményén.
Ezúttal is dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnök-asszonya köszöntötte a nagyszámú közönséget, mint eddig is a 25 éve elindított Klubestjein. A találkozókon mindig új és új mélységeit-magasságait látjuk az örmény szellemnek, léleknek.
Az est résztvevőinek Hegedűs Anita , a XII kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy már tavaly decemberben tudta: júniusban Czetz Jánosról beszélünk, aki 200 évvel ezelőtt 1822 június 8-án született Gidófalván, magyarörmény családban. A Klub rendezője, Hegedüs Anita kérte fel Gondos Béla történészt, hogy előadásában idézze meg a nagyszerű katonatiszt életútját.
A vetített képek mindenikét Gondos Béla készítette, kutató-munkájáról első kézből szerezhettünk tudomást. A tisztes szülőház, ahol Édesapja, a napoleoni háborúkat megjárt huszárkapitány élt, és ahol 4 éves kisfiának a Párisból hozott iránytűvel oktatta a tájékozódást. Innen indult a kézdivásárhelyi elemibe, innen indult 8 évre a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiára. A korán árvaságra jutott kisfiú minden osztályzata mindvégig kitűnő volt. Így foglalhatta el az egyetlen alapítványi helyet a Theresiánumban. „ Ez volt záloga az én és egész családom jövőjének.”
Hihetetlen szorgalom, realitásérzék, életöröm érzik Emlékezéseim című írásából, melyet idős korában spanyolul diktált, és az argentínai magyarok fordítottak le magyar nyelvre.
A legelőkelőbb arisztokrata családok fiaival együtt nevelték, hasonló elitképzésben részesült. Erről az időszakról hallhattuk Jeges Krisztián előadásában „fiatalságom és serdülőkorom említett 8 éve volt életem legszebb ideje.” 1842-ben I. osztályú hadnaggyá nevezik ki, és hazakerül a Brassó-Fogaras-Tömös ellenőrzési kerületbe. Háromszék és Barcaság, az Olt völgyének megismerése hasznára válik az 1849-es erdélyi harcok alatt.
1844-ben Buda-Pesthen a II zászlóaljhoz helyezik. Itt a gróf Széchenyi István hazafiúi kezdeményezésére alakult Nemzetőrségnek átadja a Magyar Hadnyelvtan a’ császári királyi osztriai hadsereg tisztjei számára művét, melyért Széchenyi egy lovat ajándékoz a fordítónak. Láthattuk a könyvről készült fotót, a könyv mérföldkő a magyar hadvezetés terén. A magyar katonák végre magyar vezényszavak hallatán váltak magyar hadsereggé. Ekkor Mészáros Lázár is barátságába fogadja.
1846-ban újra Erdély, Gyulafehérvár. Aztán 1846, újra Bécs, magyar nyelvű statisztikai munkát fordít német nyelvre, s a császári hadvezetés elégedett munkájával.
És ekkor jött a forradalom, mely vértelen volt. A tizenkét pontot V. Ferdinánd császár aláírta. Batthyány Lajos miniszterelnök megalakította a magyar kormányt. Június 1-én Erdély egyesült Magyarországgal.
A Kamarilla mesterkedéseire az agg uralkodó visszavonta korábbi engedményeit, melyek a megvalósulás útján voltak, a korábbi rendeleteit felfüggesztették. Elkezdődött a visszarendeződés és megtorlás.
Czetz János életpályáját követve a gyermekkor traumájáról, édesapja elvesztéséről szép részletet hallhattunk Jeges Krisztián színművész előadásában. Katonatiszt felmenői révén értő előadásban részesített, a legváratlanabb pillanatokban, amikor a technika ördöge megtréfálta a vetítést kezelő Gondos Bélát.
Így tudhattuk meg, hogy a bécsújhelyi 8 év sem nevelhette őt az édesanyja ellen, akit tisztként mindig szeretettel látogatott és pénzzel támogatott. Igazi magyarörmény hazafi, nem a császár ellen, de csakis a magyar nemzetért élt. Ódákat zeng a szamosújvári örmények lelkes fogadtatásáról, a magyar nemzet melletti elkötelezettségről. „ Szamosújváron leírhatatlan fogadtatás várt bennünket. Fáklyafénnyel várták vitéz katonáinkat; a hölgyek báli ruhában virágot hintettek az útra, ezer meg ezer Éljenkiáltás hangzott; Bemet éltették, a felszabadítót és Magyarország boldogulását …” Az erdélyi hadjárat során édesanyja Brassóban, a főutcán fogadja diadalmenetben bevonuló fiát és Bem tábornokot.
A Világosi fegyverletétel után kötél általi halálra ítélik. Alföldi parasztruhában, nagy borzas szakállal, szekéren menekül Erdélyen át Budára. A vérbefojtott forradalom hívei bújtatják, segítik, míg Bécsen át elhagyja az osztrák birodalmat.
Czetz a szólásnak mestere, választékos, de ízes nyelve Argentínában már az Erdély hegyeit folyóit, síkságait argentin jelzőkkel illeti. ( Pampa)
Gondos Béla egy honvágytól átitatott levelet olvasott fel zárásképpen, jelezve, hogy Czetz János örök vágyódása a hazai föld iránt soha nem csitult. „ Én már öregember vagyok, hazámtól már oly rég távol, és mégis a honvágy hatása folytán még mindig sajog a szívem ama tudattól, hogy idegen porban kell megnyugodnom. Nagy megerőltetésembe került a végleges lemondás, hogy hazámat viszont ne láthassam, de orvosaim tanácsa és Krisztina leányom súlyosabb tüdőbaja arra indítottak, hogy többé még csak reményt se tápláljak a régi terveim megvalósításához” Az erdélyi fősereg parancsnoka Gidófalváról származó földben nyugszik.
Argentínai látogatásukról számolhattak be a dr. Sasi –Nagy Pál család tagjai. A Czetz –rokonság tudata befészkelte magát a család identitás–tudatába és rokoni látogatásra ösztökélte a Magyarországon élő rokonokat. 2000-ben elhatározták, 2007-ben megvalósították a rokoni szálak újraélesztését, látogatást tettek Buenos Airesben a Katonai Akadémián.
Sasi-Nagy Pálné – Gizella beszámolója személyes jellege miatt könnyed, elegáns, szimpatikus, szeretetre méltó volt. Igazán Nagy Kaland egy ilyen út. Három hétig élvezhették Czetz János vendégszeretetét. Czetz János eleven-valóságos emléke ma is erős az argentínai magyar közösségben. Élni kell, ahogy lehet! És a magyaroknak, örményeknek sokat LEHET tenni. Ahogyan Czetz János megtalálta a térképészeti munkát, a Kadétiskola felállítását, amelynek négy évig igazgatója volt. Aztán újra térképészet, újra katonai oktatási intézmény alapítás. A Katonai Akadémia határtalanul büszke alapítójára.
Nem turisták, hanem a Czetz család tagjai látogatták meg Magyarországról a neves családtag által megszervezett , elindított államvédelmi intézményt. Argentínában csak ezredesi rangfokozatot adhattak Czetz Jánosnak, mint idegen földön születettnek,- az argentin nemzetvédő törvények szerint. De a tisztelet oly nagy iránta, hogy egy tábornoknak se különb. Láthattuk pompás újratemetésének felvételeit, amikor örök nyughelyére, az Argentin Katonai Akadémia Aulájába szállították, ott jelöltek ki számára nyughelyet. „Valaki az Értől indul el, S befut a szent, nagy Óceánba.” – jutott eszembe róla is az örmény Ady Endre verse.
A Klub közönsége nagy felbolydulással tette fel a kérdést: miért nem készült még nagy játékfilm az életéről? A család helyeselte ezt. Ők maguk – itt dr. Sasi Nagy Edit elbeszélésére tértünk át -, most ők maguk tapasztalhatták, hogy valóban a leghelyesebb döntés volt Czetz Jánostól, hogy Argentínában kezdett új életet. Történetekkel bizonyították, hogy nem „vadak”, igazi becsületes emberek lakják Argentínát, ahol a taxiban felejtett csomagot a taxis a hatalmas reptéri tömegben is az utasai után vitte! Vagy az elhagyott fényképezőgépet a megtaláló nem csak hogy visszaadta, de a Safari út elmulasztott fotóit is pótolta, hogy a búslakodó magyar utazó – ezúttal Sasi Nagy Zsuzsanna – újra nézhesse, magával vihesse.
A családfő dr. Sasi Nagy Pál itt vehette át a Katonai Akadémia emlékérmét, és a múzeumban meglepődve fedezte fel magát egy Gidófalváról készült fotón. Az emlékezést vetítéssel segítette dr. Tusor László, hisz a Sasi Nagy család tagjaként ott volt Argentínában.
A kötetlen emlékezés hangjához csatlakozott dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnöke, aki az örmény Czetz János munkaszeretetére hívta fel a figyelmet. Az emigrációban 1850-ben elsőként adta ki németül a Bem erdélyi hadjárata 1848-49-ben történetét. Svájcban vasúttervezési térképészeti munkát vállalt. Részt vett Kossuth Lajos és Mészáros Lázár angliai útján, előkészítve a forradalmi magyar kormány találkozásait az angol kormánnyal. Messik Miklós kitért a Sevillai San Vicente templomában megkötött házasságra – az elbűvölő szemű, gyönyörű „fekete rózsával”, Basilia Ortiz de Rozas kisasszonnyal.
Kovács László György pedig történészi szemszögből a ’48 március 15-i eseményekre hívta fel a figyelmet, ahol a két Czetz fivérnek, Jánosnak és Károlynak köszönhetően békésen zajlottak az események.
Czetz János példája lenyűgöző.
Várady Mária , a Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ezúttal moderátorként terelte az előadást, személyes kötődését jelezve a III. kerületi Czetz János utcai emléktábla koszorúzásokról is említést tett. Az argentin nagykövet és dr. Issekutz Sarolta, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke és a képviselők együtt rótták le hálájukat – katonai tiszteletadás mellett -, a hírünket világgá vivő Czetz János előtt.
A Lékai bíboros tér Óbudán 2019 óta Czetz János lovas-szobrával ékes. Az üreges bronz-szobor a fiatal szabadságharcost zászlóval ábrázolja, Vivianne Duchini argentin szobrászművész alkotása Számunkra, magyarörmények számára megtisztelő, hogy köztéri szobor készült egy örmény származású magyar tábornokról, az Argentin Köztársaság közreműködésével.
Átfogó, szerteágazó, hangulatos, emlékezetes Klubest, – amelyen a 200 éve született reneszánsz embert, Czetz János dandártábornokot, az erdélyi hadsereg főparancsnokát ünnepeltük, életének 82 évéből töredéknyit kiemelve. Az estet fogadással és hosszan tartó kötetlen beszélgetéssel, ismerkedéssel, telefonszámcserékkel, a tartalmas együttlét örömével zártuk.
