A népszámlálás margójára
Elkezdődött a 2022. évi népszámlálás. A sajtóban sok helyütt találkozhatunk a felhívással, mely szerint az adatszolgáltatás kötelező és azzal is, hogy hány féle módon, hol és hogyan tölthetjük ki a kérdőívet. Még azt is figyelmünkbe ajánlják a közlemények, hogy természetesen az érzékenyebb témákra, mint például az egészségünkkel, vallásunkkal, valamint nemzetiségi hovatartozásunkkal kapcsolatos információk megadása nem kötelező, hanem szabadon választott. Mégis, miért annyira fontos kérdés számunkra a nemzetiségi hovatartozás megvallása? Több szempontból is, ezekkel az okokkal kapcsolatban igyekszünk tájékoztatást adni.
A népszámlálás a nemzetiségek számára lehetőség és óriási feladat is egyben. Lehetőség, hiszen ezen adatszolgáltatás alapján kaphatnak támogatásokat a hazai nemzetiségek, de akár bővíthetik is a támogatási lehetőségeik sorát, amennyiben saját soraikat is bővíteni tudják a népszámlálási időszakban. Feladat is, mert különösen mi, magyarörmények egy dilemma elé kerülhettünk korábban, miszerint vajon egyértelműen magyar vagy örmény nemzetiségűnek valljuk-e magunkat.
A mostani népszámlálási rendszer lehetővé teszi azt, hogy tulajdonképpeni kettős identitásunkat, a legfontosabb nemzetiségi hovatartozásunkat, a magyart, illetve a kulturális, családi identitásunkat, az örményt is külön megjelölhessük. Nemcsak megjelölhetjük, de teljes értékűen számít is ezen kettős választás majd az adatok feldolgozásánál.
A népszámlálás adatainak fontossága abban áll, hogy annak végeztével, a hazai nemzetiségek állami támogatási lehetőségei alapvetően fognak függni az adott nemzetiség lélekszámától. Attól, hogy hányan érzik annyira fontosnak nemzetiségi identitásukat, hogy egy nem kötelezően kitöltendő kérdésre bátran megvallják azt. Örménységünk megvallása a népszámlálásban tehát nem csak büszkeség, tradíció kérdése, hanem gyakorlati, kézzel fogható eredménye is van. Mivel a népszámlálás nemcsak a nagykorú-, vagy választókorú személyekről szól, hanem mindenkiről, így az egész nemzetiség jövője függhet a kitöltéstől és annak pontosságától.
Igen, a pontos kitöltés is fontos, hiszen nem emberek dolgozzák fel a milliónyi kérdőívet, hanem computerek. A computer pedig nem gondolja át, hogy vajon mit is akart írni pontosan, vagy mire is gondolt a kitöltő, amikor valamilyen, a felsorolástól eltérő fogalmat használt a nemzetisége megnevezésére. Ezért nagyon fontos, hogy ne használjuk az adott esetben számunkra igazán szimpatikus vagy kifejező “magyarörmény”, “erdélyi örmény” stb. kifejezéseket, hanem fogadjuk el és figyeljünk rá, hogy itt egyedül az “örmény” kifejezés felel meg, csak azt fogják a feldolgozó gépek számításba venni. A népszámlálás nem arról szól, hogy egy adott nemzetiségen belül melyik egyesülethez, kulturális köröz tartozunk, hanem egyszerűen arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozunk. Tehát az örmények esetében a kitöltésnél az örmény szót kell megjelöljük.
A népszámlálás időtartama
Október 1. és 16. között önállóan online lehet kitölteni a kérdőíveket.
Október 17. és november 20. között számláló- biztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet.
November 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, akik november 20-ig nem tették meg.
Ez vajon manapság a legfontosabb kérdés?
Olyan időket élünk, amikor nemcsak háború dúl a hazánkkal szomszédos országban, hanem a saját mindennapi életünket is alapjaiban forgatja fel az európai energiaválság és az infláció. Valójában nehezen látható előre, hogy mit hoz a jövő. Mégis, ilyen körülmények között is szükséges és fontos kérdés, hogy a komoly történelmi és vallási múlttal, kulturális hagyományokkal rendelkező, sikerekkel és tragédiákkal együtt élő örmény nemzet magyarországi kicsiny diaszpórájának mi lesz a sorsa. Lesz-e jövője? A jelen helyzet alapján sokadrendű kérdésnek tűnhet nemzetiségünk ügye, mégsem az.
A törvény szerint a helyi nemzetiségi önkormányzatok alakításának feltétele az adott területen élő és a népszámlálásnál a nemzetiségét bevalló személyek száma meghaladja a törvény által meghatározott minimumot.
A nemzetiségi önkormányzatok 1994 éves megalakulása előtt Magyarországon örmény közösségek bár léteztek, de inkább csak szervezetlenül vegetáltak. A nemzetiségi törvény, amely lehetővé tette az örményeknek is saját önkormányzatok megalakulását, hatalmas lökést adott e közösségnek, mondhatni felélesztette azt. Szervezettséget hozott a működésbe. Helyi, területi és országos örmény önkormányzatok alakultak. Az önkormányzatisághoz tartozó állami támogatási rendszer a közösségi életet magasabb szintre emelte. Az egyházi rendezvényeken túlmenően lehetővé tette kulturális rendezvények és kiállítások szervezését, könyvek kiadását, kapcsolatfelvételt az erdélyi közösségekkel és az óhazával, stb. Mindezek azt eredményezték, hogy a közösség számára nyújtott programok egyre színesebbek tudtak lenni, érdekesebbek és ma már egyre többen vállalják örménységüket, a közösség fokozatosan nő mind létszámban mind kultúrában. Ezt szeretnénk a továbbiakban is folytatni.
Tudnunk kell, hogy becsléseink szerint ma Magyarországon kb. 15-20.000 olyan állampolgár él, aki valamilyen örmény eredettel rendelkezik, akiknek szülei, nagyszülei, felmenői között van legalább egy, aki örmény eredetű. Nem az számít kiben hány százalékban csörgedez örmény vér, hanem hogy ki érzi magát örménynek, ki szeretne e közösségbe tartozni.
A közösségért való tenni akarás első és legfontosabb cselekedete az, hogy a népszámlálásnál vallja magát az örmény nemzetiséghez tartozónak!
34. kérdés: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?
Ennél a kérdésnél csak egy nemzetiség jelölhető meg! Ha a személy két nemzetiséghez, kisebbséghez is kötődik, a másikat a 35. kérdésnél kell megjelölni, illetve beírni.
35. kérdés: Az előzőekben megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is?
Ha egynél több nemzetiséghez, etnikai csoporthoz tartozik, az egyiket a 34. kérdéshez, a másikat ehhez a kérdéshez jegyezze be. Itt, a 35. kérdésnél fontos bejelölni az “örmény” nemzetiséget, mert ezzel tudatjuk az állammal, hogy hány személy tartozik ebbe a nemzetiségbe.
Bár a nemzetiségi adatok megadása nem kötelező, mégis, ha esetleg a személyes kitöltésnél sietség, vagy egyéb ok miatt a nem kötelező részek kihagyására ösztönöznének bennünket, ragaszkodjunk azok kitöltéséhez, kérjük a kérdezőbiztos segítségét mindenképpen az igényeink szerinti kitöltéshez.
Szeretnénk megnyugtatni azokat, akik elsősorban magyarnak érzik magukat -legtöbben így érzünk-, de örmény ősökkel is rendelkeznek és szívesen vállalják örmény eredetüket, hogy a mostani kérdőív rendszer lehetővé teszi ezen érzelmi státusz megjelölését is. A 34-es kérdésnél tehát jelöljék be a magyart, a 35-ös kérdésnél pedig az örményt. Erre módjuk van, mert a kérdőív megtervezői ily módon tették lehetővé a kettős identitás megadását. Örménynek érezheti és vallhatja magát az is, aki nem beszéli az örmény nyelvet. Ez esetben csak annyi történik, hogy a magyar nyelvet jelöli be anyanyelvének.
A vallásunkra vonatkozó kérdés
Bár nem a nemzetiségekhez tartozó kérdés, de ha már ilyen kifinomult módon van lehetőség nemzetiségi érzéseink szerint kitölteni a kérdőívet és megvallani nemzetiségi hovatartozásunkat, bátran vállaljuk vallásunk megjelölését is a kérdőív ezen kérdésénél. Mi örmény gyökerűek, magyarörmények őseink, családunk, hagyományaink okán legtöbben katolikusok vagyunk, ezért jelöljük meg Római katolikus vallásunkat.
Nem tudom, örmény vagyok-e?
Akinek bárminemű kérdése merül fel saját és családja örmény eredetével kapcsolatban vagy többet szeretne megtudni az örmény kultúráról és a Magyarországi örmény közösségekről, vagy csak információval látná el örmény eredetével ismerkedő ismerősét, azoknak ajánljuk a következő oldalakat:
www.eogyke.hu
www.magyarormenytudastar.hu
www.ormenycsaladnevek.hu
www.ormenyarcok.hu
Az “Örmény Kisokos Kezdőknek” című kiadványunk is segítséget nyújt abban, hogy megismerhessük nagyszerű nemzetiségünk eredetét, és ezeregy szállal való kötődését kultúránkba. A kiadvány az alábbi gombra kattintva letölthető, ajánljuk mindenki figyelmébe.
