Örménységről, Magyarországról
Zárug Péter Farkassal

A nyár végi Fővárosi Örmény Klub két előadásból és nagyon kellemes nyári zongoramuzsikából állt. Az első előadás címe és előadója sokakat mozgatott meg, “Közéleti beszélgetés örménységről, magyarságról, Magyarország sorsáról”, az előadó dr. Zárug Péter Farkas politológus, egyetemi adjunktus.

Zárug Péter Farkas Született 1975-ben Marosvásárhelyen örmény családban.

Tanulmányait a Berekfürdői Általános Iskolában, majd Karcagon a Gábor Áron Református Gimnáziumban végezte. A Miskolci Egyetem politológia szakos hallgatóként kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol negyedik évben a Bölcsészettudományi Kar kiemelt ösztöndíjasa volt, ötödéven pedig Köztársasági Ösztöndíjas hallgatójaként kitűnő minősítéssel diplomázott. Egyetemi évei alatt két évig irodalmat, valamint állam- és jogtudományokat is hallgatott. 1998-tól a Bölcsészettudományi Kar tanársegéde, 2007 szeptemberétől egyetemi adjunktus.

A 2000-es évek elejétől az országos politikában is aktív volt. Doktori dolgozatát a politikai beszéd és diszkurzív környezete témájában írta. 2009-ben a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában irodalom- és kultúratudományok tudományágban doktori (PhD) címet szerzett. Rendszeresen publikál közéleti és politikatudományi lapokban, emellett több, elsősorban a politikai jobboldalhoz köthető média gyakori elemzője.  (Életrajz kivonat  Wikipediából)

Nagy érdeklődéssel vártuk Zárug Péter Farkas előadását és hallgattuk a magyar és nemzetközi politikai helyzet és események elemzését, a rendszerváltással kapcsolatos elmulasztott lehetőségeket. Péter a tőle megszokott lendülettel és hangsúllyal beszélt e témákról, amelyet kiegészített saját kitekintésével Magyarország jövővel kapcsolatban. E témákat, érdekességük ellenére itt most nem tárgyaljuk. Annál inkább idevaló számunkra Zárug Péter Farkas eredeti, mert átélt tapasztalatok alapján ismertetett – véleménye és útmutatója, az örménység és az örménység jövőjével kapcsolatosan.

Zárug Péter Farkas a Fővárosi Örmény Klub augusztusi vendégeként

Az örménységről szóló okfejtését egy viccel kezdte, amely rögtön megalapozta azt az érzést, hogy a világon a legjobb örménynek lenni. Majd beszélt az erdélyi örmény családi háttérről, az ott megélt örménységről, a büszkeségről, hogy az egy továbbadott örökség volt, „jó dolog örménynek lenni, az örménységhez tartozni”.  Az örmény identitás Erdélyben a magyar identitásba épül be, amelyről e magyarörmény közösségben nem is kell beszélni. Magyarok között örmények vagyunk, mindenütt máshol pedig magyarok. És ezt visszük magunkkal. A gyergyói ház még megvan, időnként hazajárunk és akkor ezeket az örmény köröket lefutjuk. Az egyházi adót ma is oda fizetjük, most már a sírhelyünk is megvan, édesapánk mellett. 

Várady Mária kérdése: milyen jövője van az olyan örménységnek, amelyik már csak 1/4-ad, 1/8-ad stb. hányadban örmény. Péter nagyon világosan kifejtette, hogy az 1/4-ad, 1/8-ad hányadnak nincs egyáltalán jelentősége, mert nézzük meg pl. Zárug Katit, aki személy szerint egyáltalán nem örmény (a férj Zárug Béla volt örmény) mégis a legnagyobb örmények közé tartozik, ha ő tudta és tudja őrizni az örménységet, akkor az örménység nem százalékokban van, hanem valami olyanban, mint intellektuális bölcsesség, hozzáállás, amely ezt fontosnak tartja. Más dolgot én nem látok, különösen ebben a mai világban. Ha van egy olyan család, vagy közösség, amely ezt az érzést életben tartja, a történelmi emlékezeteknél mindig kiszól, hogy „node ő is örmény volt”. Ezt látom mindig apámnál is.  Mindig keresik a maguk közegét, mindig dicsérik magukat, mindig ők a legjobbak, stb. Ha egy gyereknek ez a közeg adatik, akkor tovább fogja vinni és adni. Ha nem adatik, akkor annyi. Hiába a neve örmény, hiába folyik örmény vér az ereiben. 

A népszámlálással, az örménység számosságával kapcsolatosan nem tudok semmit. Az örménységet legjobban a közösségek tartják számon, mint ahogy itt is, egymást ismerik az emberek. Az örménység egy kulturális minta, ha valaki vállalja az odatartozást, illetve közösséget vállal vele, akkor oda tartozik, akkor örmény, ha nem vállalja, akkor nem örmény. Még egyszer mondom, Katiban nincs semmi örmény vér, mégis a legnagyobb örmény.

Talán úgy összegezhetjük az előadás e részét, hogy Zárug Péter Farkas felsorolta a kulcsszavakat, kulcsmondatokat, amelyek szerinte az örménység megmaradásának legfontosabb feltételei. Ajánlott ezeken elgondolkozni és a jövőben ezek figyelembevételével tervezni munkánkat.

  • Az örménység nem kizárólag vérség kérdése, hanem az örménység egy tudat, egy kulturális minta, egy közösség, amellyel az egyén büszkén vállal közösséget.
  • Fontos, hogy család és a közösség ismerje szűkebb és tágabb környezetének történetét, múltját, hőseit és ápolja, gondozza azok emlékeit, mert fontos, hogy az egyén büszke legyen a közösségre, vállalja örömmel örmény elődei szellemi, kulturális hagyatékát.
  • Ezt az örmény tudatot tovább kell adni a családon belül, a közösségen belül. Ez nem megy tovább pusztán a vérség útján.

Köszönjük Péter az útmutatást.

Második előadónk Heim Pál volt, aki a családfa kutatásról tartott előadást. Heim Pál hatalmas munkát végzett az elmúlt évtizedekben. Részben a saját családját dolgozta fel, részben aktívan tevékenykedik a MACSE közösség munkájában, több ezer születési anyakönyvet fotózott le. Mostani előadása elsősorban a családfák számítástechnikai eszközökkel való kezelését mutatta be. Megismerhettük pl. a Brother’s Keeper genealógiai szoftvert, annak szolgáltatásait, valamint néhány más ilyen működő Genealógiai terméket és adatbázist. A közönségben kérdésként merült fel, hogy hol áll az erdélyi örmény anyakönyvek feldolgozása? A tájékoztatás szerint ezeknek feldolgozása folyamatban van, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség foglalkozik a digitalizálásokkal, csak hát az örmény dokumentumok is ott várnak a sorukra a többi anyakönyv között. Felmerült javaslatként, hogy nem lehetne-e megsegíteni, munkával, hogy az örmények hamarabb kerüljenek feldolgozásra, hogy alkalmazzunk egyetemistákat nyáron a feldolgozás segítésére.

Heim Pál a Klubban, a családfakutatás módszereiről, lehetőségeiről beszélt

Az előadások szünetében és a végén nyári klasszikusokat hallhattunk Hajtun Zsuzsanna zongoraművész előadásában.