Fogolykiváltó Boldogasszony Búcsú
és a VIII. Családi Tarka nap
8. éve egész napos családi nap, minden generáció számára.
Az Örmény Katolikus Lelkészség szeretettel várt mindenkit a templom védőszentje, Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletére tartott ünnepi szentmisére, amelyet Fülöp Ákos atya plébános, örmény kormányzó celebrált. Az énekes szentmisén a templom kórusa énekelt Garaguly István vezetésével.
Szeptember utolsó vasárnapjára esik Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe. Eredetét 1218-ra vezethetjük vissza, amikor augusztus 1-jén, a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Pétert a fogolykiváltó rend megalapítására.
A Családi Tarka Napon az alábbi programok várták a közösség tagjait. A házigazda Marosváry István volt.
A nap első programja a kézműves foglalkozás volt a gyermekeknek, miközben a szülők és nagyszülők Haraga Attilát hallgatták, aki Kádár Dániel főapát munkásságát mutatta be vetítettképes előadásban.
Közös ebéd, kávé és gránátalma varázsital volt a következő program. Sajnos az időjárás idén nem kedvezett a szabadtéri sütéshez, így a finom flekkeneket és sülthúsokat Sergio tűzhelyen sütötte, így a faszén füstős ízét nélkülöznünk kellett. A menü így is finom volt a hozzáadott örmény salátákkal és friss kenyérrel, amire sört, bort, illetve gránátalmaitalt kaptunk.
A délutánt könyvbemutatóval kezdtük: dr. Zárug Péter Farkas politológus és Borvendég Zsuzsanna történész bemutatták Csurka István kétszeres József Attila díjas író, forgatókönyv- és drámaíróról készült könyvet, amelynek alcíme: Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez. A könyvben 5 író fogalmazta meg tanulmányát, amelyek fontos adalékok Csurka István életpályájának megértéséhez.
„Csurka István sokat vitatott, hol ünnepelt, hol bírált személyisége volt a Kádár-rendszer irodalmi életének, majd a rendszerváltozás közéletének, politikai világában. Sokan nagy váteszt és az óriási talentumot dicsőitették benne, mások radikális vagy épp szélsőségesnek mondott politikai nézetei miatt bírálták.” Írta róla dr. Zárug Péter Farkas a könyv hátoldalán.
Az író viszonyát tisztázza a kádári titkosszolgálatokkal és soha ki nem kért levéltári anyagokat tár az olvasó elé Borvendég Zsuzsanna történész a könyvben, és a Tarka Napon is.
A zene hullámhosszán Hajtun Zsuzsanna zongoraművész közkedvelt és népszerű dallamokat játszott, majd indulhattunk is le a misére.
A napot rendezte: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Erdélyi Örmény Kulturális Központ. A rendezvény támogatói: Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, Budapest Főváros II. Kerületi Örmény Önkormányzat, Újbuda Örmény Önkormányzata, Zuglói Örmény Önkormányzat, XV. Kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat.
Köszönjük mindenkinek, hogy eljött, és együtt tölthettük a napot!
Részlet Haraga Attila Kádár Dániel munkásságáról tartott előadásából, mely elhangzott a Tarka Napon:
Kádár Dániel 1946-tól az V. kerületi Teleki Pál utca 8. sz. alatt próbálkozott a lelki élet megszervezésével, ahol 100-120 főt befogadni képes kápolnát rendezett be. 1946 tavaszán az egyházközség azzal a kérelemmel fordult Mindszenty József bíboros, esztergomi érsekhez, hogy a lelkészséget emelje plébániai rangra. 1947-ben Mindszenty József új dekrétummal, personalis és territorialis hatáskörrel újjászervezte az örmény lelkészséget, 1949-től a Semmelweis utca 9. II. emeletén működött egészen 1974-ig. A Semmelweis utca 9. sz. alatt nagyobb lakás két szobáját alakította át örmény katolikus kápolnává, és Fogolykiváltó Boldogasszony elnevezést és búcsúnapot kért. Ettől kezdve van két búcsúnap, egy a plébániáé, Világosító Szent Gergely, és egy a kápolnáé, Fogolykiváltó Boldogasszony.
A teljes előadás olvasható a Magyarörmény Tudástáron:
http://magyarormenytudastar.hu/tudastar/hires-ormenyek/p-kadar-daniel-antal-c-m-vind/
