Semper bonis artibus
A magát magyarnak tudó, székely-örmény eredetű Fogolyán család genealógiai törzsfája a 18. századból, Marosludas felől hozzánk irányul. Azzal a Fogolyán Kristóffal indul, akinek nyolc gyermeke közül egyik városunk neves kereskedője, ugyancsak Fogolyán Kristóf volt. A kézdivásárhelyi Fejér Lukács a „Rudolf-kórház” alapító tagja lányát, Fejér Mária-Rozáliát vette feleségül. Nos, az ő fiúgyermeke volt városunk nagynevű, legendás hírű orvosa, dr. Fogolyán Kristóf (1878-1954). Felesége -Lukáts Gizella- révén közeli rokonságban volt az orvosprofesszor dr. Fodor Józseffel (1843-1901), a magyar közegészségtan nagy úttörőjével.
Dr. Fogolyán Kristóf városunk szülötte volt, 1878. június 3-án látta meg a napvilágot. Sebészi oklevelét Kolozsváron szerezte (1901), de Berlinben szülészetet gyakorol, nőorvostant tanul. Drezdában szövettani laboratóriumi tanulmányokat folytat, bőrgyógyászatban képezi magát. Kecskemétről hívja haza szülővárosa mint sebészorvost 1906-ban. 1911-től a lemondott, jó nevű orvos, dr. Daday Vilmos örökébe lép, s az Igazgató főorvosi címet és tisztet 1944 őszéig viselte. Negyvenhárom évet szolgálta városunkban a gyógyítás művészetét. Ö indítványozta városunkban —1912-ben — egy új, korszerű kórház építését, arra anyagi alapokat is szerzett. Két világháború akadályozta terve megvalósulását. Hosszúra nyúlt, és a mai „régi-új-kórház” 1948-ban nyer végleges befejezést.
Személyéről, életfelfogásáról hadd adjuk át a szót dr. Koczka Györgynek:
„Jól felkészült sebész, szülész és nöorvos volt. Általános orvosi műveltsége is nagy volt. Mint kórháztervező, sokoldalú és eredeti. Sokoldalúsága nem csak szakmájában nyilvánult meg…nagy zenei és képzőművészeti hozzáértését megbámultuk, csodálták történelmi és építőművészi hozzáértését.”
A zenét nemcsak szerette, értette, hanem zenélt is. Az építészettel valahogy úgy volt, mintha főfoglalkozása lett volna. Állandóan tervezett, rajzokat készített. Kedvenc idézete ez volt:
Semper bonis artibus
Mindég a jó munka érdekében — hangzana magyarul. Ez volt a “fogolyáni” szállóige.
Bartók Bélával való személyes kapcsolatairól, az 1927-es sepsiszentgyörgyi Bartók-hangversenyről Lakatos István professzor és Berde Zoltán írt kimerítő tanulmányt.
Sokoldalú elfoglaltsága mellett dr. Fogolyán Kristóf a természetjáró-mozgalomnak is nagy híve volt. Amikor 1934-ben városunkban újra megalakul az Erdélyi Kárpát Egyesület, a második világháborúig tartó szakaszában ő kerül az EKE háromszéki szakosztályának élére.
Kecskeméti sebészorvosi évei alatt született Miklós fia (1905), aki a budapesti Rákócziánum és a kolozsvári Piaristák iskolájából jön a Székely Míkó Kollégiumba. Itt érettségizett 1923-ban. A nagyszerű orvos apa példamutatásával és szellemi-lelki bagázsival iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Bécsben képezi magát, és Grazban 1931-ben orvosi diplomát szerez.
Kövessük vázlatosan életútját: Bukarestben orvosf őhadnagyként végzi el a haza iránti kötelességét, Budapesten dr. Verebély Tibor klinikáján sebész-, majd fogorvosi képesítést nyer (1932-35). Ekkor tér haza, és városunk szolgálatába áll. Felfigyelnek munkájára, és 1941 telén meghívják a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvostudományi karának sebészeti és urológiai tanszékére tanársegédnek, a Honvéd Helyőrségi Kórház parancsnok helyettes rangú sebész osztályvezető orvosának. Közben megnősül. Élettársa a csernátoni Damokos családból való.
A második világháború idején mindenütt a front mögött találjuk, a katonai és a polgári sebesültek ezreit kezelte-operálta az ostromok alatt a magyar fővárosban és más helységekben. 1945-öt mutatott a kalendárium, amikor Sepsiszentgyörgy visszahívja egykori orvosát — dr. Fogolyán Miklóst —, és az új Állami Kórház sebész főorvosa lesz. Mint nyugdíjas orvos 1978 végéig dolgozott. Negyvenhét évet szolgálta a betegek ezreit. Édesapjával együtt pedig 90 évet álltak a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Önkéntes orvosa volt a Háromszéki Népi Sportszervezetnek, és megalkotta a Háromszéki Egészségügyi Szakszervezetet. Munkásságának elismeréséül 1981-ben a grazi egyetemen — mint egykori tanítvány — aranydiplomát kap.
Dr. Fogolyán Miklós városunk közművelődési életében is jelen volt. Sokak számára még ma is emlékezetes az a szabadtéri előadás — 1946 augusztus 2-án —, ahol a Messiás szerepét kiválóan alakító orvos fellépett a Mellau—Losonczy: JAIRUS LEÁNYA című, ötfelvonásos bibliai, zenés drámában. Az előadást a sepsiszentgyörgyi Római Katolikus Egyházközség rendezte.
Fogolyán Miklósról egy, még a háború idején kiadott kórházparancsnoki okiratban ezt olvastuk:
Szolgálatát kiváló szaktudásával, körültekintéssel és példás szorgalommal látta el. Kiváló műtői készségének, fáradtságot nem ismerve, számos esetben tanújelét adta. A betegek bizalmát, feljebbvalói elismerését teljes mértékben kiérdemelte.
A ma is emlékező közvélemény, e vidék gyógyult betegei az apró részleteket is elmesélik. Mert nincs nemesebb hivatás e világon, mint szóval is biztatni a lelkileg elesetteket, erőt és bizalmat adni a gyógyuláshoz, visszaadni ezreknek azt, ami a legdrágább és pótolhatatlan: az egészséget!
A két Fogolyán orvos család emlékét, sírját, írott hagyatékát példás módon ápolja és őrzi a család ősi nevét viselő fiú és unoka — Fogolyán Kristóf-Miklós —, ki maga is már közel három évtizede áll megyeszékhelyünkön a közegészségtan szolgálatában. Dr. Fogolyán Kristóf 1954. április 22-én hunyt el.
Háromszék, 1991 november
Kisgyörgy Zoltán
