Idézet – Szongott Kristóf
Mi, kiket a Gondviselés e szép hazába hozott, megtanultunk magyarul érezni, s nem érhet szemrehányás, hogy valaha elfelejtettük volna kötelességünket új hazánk iránt. Magyar volt az első szó, me- lyet anyánk áldott ajkáról hallottunk, magyarul tanultuk meg köszönteni a felkelő napot, s magyarul tudunk szólni Istenünkhöz, s ha közérdekről, áldozatról van szó, életünk, vérünk, vagyonunk e hazáé, és kizárólag csupán ezé.
(Szongott Kristóf)
Rendületlen hívei vagyunk hazánknak: tudjuk, hogy a nagyvilágon e kívül számunkra nincsen hely s tudjuk, hogy e föld, mely ápolt, egykor jótékony melegével be is takar. És boldogok vagyunk a tudatban, hogy egykor édes anyánk keblén fogjuk örök álmunkat pihenni, az édes, imádott anya keblén, kinek nem voltunk hálátlan gyermekei.