Örmény Szentegyházak 5. Kápolna, előtte „csengettyűvel” Tágas sírkert van Csíkszépvizen. Volt alkalmam tüzetesen bejárni egy, a közösségből származó férfi segítségével. Az elmúlt évtizedek alatt előfordultak hatósági temetések is. Ilyenkor az elhunytak nem voltak örmény származásúak. De a temető békés hely, befogadást nyertek. Egyébként a síremlékek feliratainak tanulmányozása, más
Örmény Szentegyházak 4. Templom a falu szélén Három erdélyi kisváros (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros) és egy falunak mondható település (Csíkszépvíz). A településnek az ősi temploma az örmény szertartású. (A római katolikus – tudtommal – a XIX. század végén épült, s van még egy görög szertartású is. 1912-18 között
Örmény Szentegyházak 3. A féltorony üzenete Kéttornyú, hatalmas barokk templom. Sok magyar város főterén áll ilyen! Árpád-házi Szent Erzsébet a védszentje, de búcsújának napja Mária mennybevételének ünnepe: augusztus 15. Bizonyítva, hogy a magyar Szűz Mária tisztelete mélyen él-élt köztük. Mikor még népes volt a közösség, ilyen nagy templomot
Örmény Szentegyházak 2. Három torony a homlokzaton Ha közelítünk Kolozsvár felől Szamosújvár felé, feltűnik már messziről a székesegyház tömbje, az egykori nagytemplom. Grandiózus építmény. A homlokzaton három torony is áll. Egy nagyobb középen, mellette két kisebb. Tán mivel nem egyformák, nem tekinthetjük a Szentháromság szimbólumának, de némileg
Örmény Szentegyházak 1. Alapítók zsinóros ruhában Még ma is hallom P. Kádár Dániel atya szavát, pedig pár évtizede hangzott el: „Az örményeknek Szamosújváron két templomuk is van!” Az egyik, a régebbi, a Salamon-templom. Egyszerű, puritánnak is mondható barokk templom, két hosszanti oldalhajóval. Örménységét falfeliratok jelzik. Ma ez
Dávid Csaba 1999 és 2004 között szerkesztette az EÖGY Füzeteket. Rá emlékezik írásaival ez a kötet.
A cselekmények helyszíne, sőt a regény egyik főszereplője is egy örmény hegyi falu.
Sirvanzade az örmény irodalom klasszikusa és realista prózájának egyik megteremtője.
