A Don-kanyar magyarörmény szemmel Január 12-e, a Doni áttörés emléknapja, ilyenkor tisztelettel fejet hajtunk azok előtt a hősök előtt, akik az 1943-as januárban vagy a csatákban haltak hősi halált, vagy később valamely orosz fogolytáborban lelték halálukat. Ezen sorok írójaként magam is kötődöm a Donhoz, nagyanyám öccse
Vilmos Budapesten biztos egzisztenciájú banktisztviselőként élte le életét.
Woyciechowski Vilmos és Nuridsán Mari, a férj munkahelye miatt Budapestre telepedett, és a Fővámház mögött, a bank alkalmazottainak lakást biztosító, frissen felépült épület második emeletén kaptak szép lakást.
Nuridsán Bogdán kereskedő volt. 1822. november 25-én kötött házasságot a küküllőparti Erzsébetvárosban élő Papp Annával, az ottani főtéri nagytemplomban, örmény rítusú katolikusokként.
A kép – végig leányágon öröklődve - ma Liza egyik ükunokájánál őrződik, hirdetve Liza máig megőrzött kedves emlékét.
Katalin asszony még kora mértékével mérve is igen ájtatos volt és (legalábbis idős korában) tevékeny közösségi életet élt.
Lukács Ignác a Lukácsok közül elsőként armális nemességet szerzett erzsébetvárosi Lukács Miklós dédunokája.
A szóban forgó műtermi fotográfián a két idős testvér együtt látható. A testvérek érett férfiként, vagyonos polgárként békésen állanak egymás mellett.
A fiatalok pár hónapos ismeretség után egybekeltek. Az egyházi szertartást a zalatnai bányakapitányság épületében tartották.
